Törvénytelen Avantgárd

A ká pol na aj ta já nak már csak a ke re te volt meg, ab la kait há rom ne gye dig be fa laz ták.
Be lül, kör ben a va ko lat a zá po rok vi zé tôl mál lott, a fa la kon az itt jár tak felira tai, a tég -
la pad ló za tot egy he lyen át bon tot ták a ká pol na alat ti krip ta fe lé. A krip ta domb ol da li,
több ször be fa la zott aj tó nyí lá sán ép pen egy kör for má jú bon tás szol gált be já ra tul. A fel -
nyi tott bá dog- és fa ko por sók egy más he gyén-há tán, az el te me tet tek csont ma rad vá nyai
sza na szét he ver tek.
A tu laj do nost ke res ve, is me ret le nül, aján lás nél kül ál lí tot tam be Czö vek Je nô plé bá -
nos úr hoz, hogy a ká pol na mû vé sze ti fel hasz ná lá sá ról szó ló rög tön zött el kép ze lé se met
elôad jam. Va la ho gyan így ér vel tem: a ká pol na egy há zi szem pont ból ugyan ex se crált, de
az épü let és a hely szín ere de ti ren del te té sé nek szel le mét, épí té sze ti tar tal mát il le tôen szak -
rá lis, más szó val me di tá ció ra al kal mas hely, ami a mû vé sze ti cé lú hasz ná lat ban rit ka po -
zi tí vum. Meg le pett, hogy a plé bá nos úr nem kér dez te meg: ka to li kus és val lá sos va gyok-e,
vagy hi szek-e Is ten ben? A be szél ge tés vé gén biz to sí tott ar ról, hogy min dent meg tesz ter -
vem si ke réért, majd ar ra kért, ír jam le el kép ze lé se met, hogy tá jé ko zód has son an nak le -
het sé ges sé gé rôl. Ha az el kép ze lés „nem üt kö zik el vi aka dály ba”, ak kor meg kel le ne még
fo gal maz nom egy bér le ti szer zô dés-ter ve ze tet is.
1967 Né hány ese mény, ame lyek rôl tud tam: az író ként Kos suth-dí jas Kas sák La jos ki lenc ven éve sen – négy hónap
pal ha lá la elôtt – csak „ön költ sé ges” kiál lí tást ren dez he tett a bu da pes ti Fé nyes Adolf Te rem ben. – Az Ernst
Mú zeum ban a Stú dió ‘67 kiál lí tás ról Al tor jai Sán dor ha tal mas Süllyed jek fel fe lé cí mû ké pét ki zsû riz ték, de mé re te
miatt nem szál lí tot ták el, így egy pa ra ván mö gött lát ha tó ma radt. – Al tor jay Gá bor a Né met Szö vet sé gi Köz tár sa -
ság ba emig rált. – Ami rôl nem tud hat tam, de ké sôbb fon tos lett: az Art fo rum (New York), publikálta Sol Le Witt
Pa ra gra phes of con cep tu al art (A konceptuális mûvészet alap té te lei) cí mû írá sát – And ries van Dam (USA) ki fej -
lesz tette a Hy per text Edi ting Sy ste met.
Ma gya rul is meg je lent Se lye Já nos Álom tól a fel fe de zé sig: Egy tu dós val lo má sai cí mû köny ve, amely sok jó ta -
náccsal lát ta el a leen dô, alap ku ta tást végzô tu dó so kat. A könyv ér de kes sé ge szá mom ra az volt, hogy az alap ku -
tató tu dó sok nak adott ta ná csok je len tôs ré szét a mû vé szet re is ér vé nyes nek vél tem. Bár még fo gal mam sem volt
arról, hogy a mû vé sze ti gya kor lat ban mi kép pen le het nek ér vé nye sek Se lye ta nár úr ta ná csai, mégis úgy kezd tem
gon dol ni a mû vé szet re, mint az alap ku ta tás egy le het sé ges te rü le té re.
Ek kor fe jez tem be ta nul má nyai mat a Ma gyar Kép zô mû vé sze ti Fô is ko lán, és a (fes tô/ta -
nár) dip lo má val au to ma ti ku san a Mû vé sze ti Alap tag ja le t tem. A sze mé lyi iga zol vá nyom -
ba mun ka hely ként be jegy zett „Alap tag ság” a sza bad fog lal ko zá sú mû vész stá tusa volt az
al ko tói sza bad ság hoz. Ez a stá tus biz to sí tot ta a ká pol na-pro jekt meg va ló sí tá sá hoz a leg -
fon to sabb té nye zôt: a „fe les le ges idôt”.
A plé bá nos úr tól a ká pol nát szó be li leg már meg kap tam, te hát fia ta lo san azt gon dol -
tam, hogy a kö vet ke zô nyá ron – mi re a szer zô dé sünk is meg lesz – meg nyíl hat na az el sô
kiál lí tás. Az épü let hasz nál ha tó vá té te le szak mai lag nem oko zott kü lö nö sebb gon dot, mi -
vel kö zép is ko lai vég zett sé gem sze rint épí tész tech ni kus vol tam. A hely reál lí tás költ sé geit
– ha más le he tô ség nem adód na – a bu da pes ti mû ter mem épí té sé re szü leim tôl ka pott
pénz bôl kí ván tam fe dez ni.
1968 A ba la ton bog lá ri r. k. egy ház köz ség kis mó do sí tás sal el fo gad ta szer zô dés ter ve met
(apple 5. dok.) és ti zen öt év re bér be ad ta a ká pol nát, „mû vé sze ti cé lok ra”. A szer zô dés meg -
kö té se után fel ke res tem a köz sé gi ta ná csot, hogy meg tud jam, mi kép pen tá mo gat hat ná
a köz ség ezt a – szá má ra több szem pont ból is – hasz nos kez de mé nye zést. A bi zal mat lan
ta nács tit kár – aki vel be szél tem – csak ennyit mon dott: „Hon nan tud hat nám, nem a hu -
li gá nok ve ze tô je-e, és így akar ja ma gát le ga li zál ni.”(!?) Nem na gyon ér tet tem ezt a ta ná -
csi eluta sí tást, mert egyál ta lán nem volt sem mi hu li gá nos ben nem.
Bu da pes ten a ká pol na ab la kai hoz ka ted rál üve get vá gat tam, el ké szít tet tem az ab lak vé -
dô drót rá cso kat, és a be já ra ti fa aj tót is felad tam vas úton a plé bá nos úr cí mé re, aki nagy -
2–4. A kápolna belsô tere
a tatarozás elôtt
45