Törvénytelen Avantgárd

Me zei Ot tó fo gal maz ta meg em lé kei ben. 11 Te hát az „én ügyem ben” a kon cept fe lôl néz -
ve, dön té seim in kább a le he tô sé gek re uta ló – mint sem rész le tei ben ki dol go zott –, de kö -
vet ke ze tes dön té sek vol tak. Sok szor saj nál tam a lát szó lag ér tel met le nül el vesz te ge tett idôt,
de meg kel lett ta nul nom, hogy ér té kes idôt csak úgy nyer he tek, ha el ve szí te ni is tu dok.
Jú lius ha to di kán (1972) megér ke zett Pau er Gyu la, majd Szent jó by Ta más a DI REKT
HÉT el kép ze lés sel, és rög tön mun ká hoz is lát tak, hogy más nap ra el ké szül je nek. Az idea
sze rint nem kiál lí tást ren dez tek, ha nem olyan esz kö zö ket al kal maz tak, ame lyek ré vén
„vissza csa to lás volt elér he tô” (apple 169. kép). A pé csiek is megér kez tek a ká polna kör nye -
ze té be ter ve zett tár gyaik kal, hogy azok kal táj kor rek ciót ké szít se nek. A kö vet ke zô na pon
fo lya ma to san egy re több em ber ér ke zett, majd egy – szo kat la nul nagy sza bá sú – éj sza kai
rend ôr sé gi iga zol ta tá si ak ció hív ta fel a fi gyel met a ké szü lô ese mény je len tô sé gé re.
Ez volt az el sô nyílt és sze mé lyek re vo nat ko zó rend ôri ak ció. Pau er „ta nul sá gos nak”
ne vez te az ese tet. Ta lán azért, mert egy faj ta gyúj tó zsi nór ként mû kö dött a „hely szín” je -
len té sé nek ra di ká lis meg vál toz ta tá sá ban. A nem várt kö rül mény ha tá sa nyil ván va lóan
azért volt erô sebb, mint más ese tek ben, mert itt, a sza bad ság szi ge té nek kép zelt te rü le -
ten, kont rasz to sabb nak lát szott. A rend ôri fi gyel mez te tô ak ció vi lá gos sá tet te a sza badság
fo gal mát, vagyis aho gyan Ha rasz ti Mik lós mond ta: „Min dent sza bad volt csi nál ni, amit
úgy ítél tek meg, hogy nem ren dí ti meg a rend szer alap jait. De az ököl ott volt a zseb -
ben. Gon dos kod tak ar ról, hogy […] sen ki ne fe led kez zen el az ököl rôl…” 12
A kiál lí tás és az egész fesz ti vál anya ga – be leért ve az ak ció kat és ve tí té se ket is – ta -
nul mány jel le gû kon cep tu á lis ex pe ri men tu mok ból állt. A po li ti kai je len té se ket
egyelô re fi gyel men kí vül hagy va meg pró bá lom a szak rá lis je len té sek szem pont já -
ból néz ni a mun ká kat. El sô ként Szent jó by Ta más Ki zá rás-gya kor la tát, a Bün te tés -
me ge lô zô au to te rá piát em lí te ném, kü lö nö sen azért, mert egyút tal tárgy-mun ká já -
ról a Tûz vész-ma kett rôl is be szél nék. A Tûz vész-ma kett, alcíme sze rint pre ven ció
(megelô zés, megelô zô in téz ke dés), össze függ a Bün te tés me ge lô zô au to te rá piá val.
Az „öní télt” ön ma gá nak fel te he tô kér dé sei vel nyit va hagyta a bûn–gyó nás és a
bün te tés–meg bo csáj tás vá la szait. Szent jó by a me ta fo ri kus ér tel mû gyó nás-szi tuá -
ció ban, a fél ho mály ban – a vö dör rel a fe jén, elszigetelten, mint gyónta tó szék ben
a pap, és vö dör rel a fe jén, mint a bû neit gyó nó és meg bo csáj tás ra vá ró bû nös – egy szerre
két sze rep ben van. Ket tôs sze re pe van a Tûz vész-ma kett nek is: a tûz vész a po kol, a bûn -
hô dés és a ma kett ként tûz vészt imi tá ló lán gocs ka, mint a temp lo mi gyer tya fé nye, a meg -
bo csáj tás (apple 175–177. kép is).
Szent jó by Ta más mun kái nak meg kö ze lí té sé hez az ad ta a kiin du ló pon tot, hogy Er dély
Mik lós nak több, ha son lóan ér tel mez he tô bog lá ri mun ká ja is ke let ke zett. Az egyi ket
– mint spon tán ak ciót – Mau rer Dó ra Egy szer el men tünk cí mû fo tó so ro za tá ban rög zí -
tet te: Er dély a ká pol ná tól meg fe le lô tá vol ság ban a to rony ab lak elé – ahol a ha rang nak
len nie kel le ne – meg for dí tott ha rang ala kú vi rá got (pi pa csot) tar tott. (A töb bi spon tán
ak ció ról ké szült fe ke te-fe hér fotó is a ká pol na épü le té hez kap csol ha tó „em lé kek rôl” szólt.
Fô leg val lá si té má jú ké pek né hány is mert alak ját lát hat juk hely zet gya kor lat sze rû beál lí -
tá sok ban.) Er dély nem adott kü lön cí met a beál lí tá sá nak, ezért úgy is tûn he tett, mint ha
csak „for mai szem pont ból” vic ce lôd ne. De nem er rôl van szó, mert 1973-ban az Is mét -
lés el mé le ti té zi sek ben azt ír ja, hogy „a nem lé te zôt az em lé ke zet re va ló hi vat ko zás sal ér zé -
kel jük”, vagyis a hiány zó ha rang ra a for mai ha son ló ság gal em lé ke zik. Nem áb rá zol ja(!),
mert sze rin te az áb rá zo lás sal az áb rá zolt szubsz tan ci á lis cson ku lást szen ved ne. Meg jegy -
zi még, hogy a mû vé szet ere de ti leg a rossz, kár té kony erôk el le ni má gi kus harc esz kö ze
volt. Te hát ak kor, eb ben az ér te lem ben Er dély, – a kép nyel vén – a nemlé te zô re va ló hi -
vat ko zás sal egy má gi kus je len tést ra kott össze: ha rang + vi rág(pi pacs) = ha rang vi rág.
11 Interjú Mezei Ottóval.
In:Va ká ció I–II., 1998.
12 Interjú Haraszty Miklóssal.
In:Va ká ció I–II., 1998.
35. Szent jó by Ta más: Ki zá rás-gya kor lat, bün te tés -
me ge lô zô au to te rá pia és a Tûz vész-ma kett, 1972
65
36. Szent jó by Ta más:
Tûz vész-ma kett (pre ven ció), 1972
37. Er dély Mik lós:
(Ha rang vi rág), 1972