Törvénytelen Avantgárd

em ber, aki több éven át si ker te le nül fel vé te li zett a fô is ko lán, és itt
egy bôl a vég célt pró bál ta elér ni.
A cso port te vé keny sé ge kül sô tu laj don sá gai ban szim pa ti kus, be lül rôl,
amit ki akar nak hoz ni a kiál lí tás ra, na gyon kri ti ka alá von ha tó.
Hogy ha meg le het csi nál ni a vá lo ga tást, ak kor mel let te len nék. Ide min -
den kép pen nagy kö zön ség za rán do kol. Azért megy fel, mert va la mi lyen él -
mény ben akar ré sze sül ni.
Csík Ist ván: Egyetér tek az elôt tem fel szó la lók kal. Ki hang sú lyoz nak
egy-két olyan vo nást, ami prob le ma ti kus sá te szi a do go kat. Egy bi zonyos
hely te len jel leg és az el vi kér dés, hogy a kiál lí tá so kat hap pe ning
össze füg gés ben el fo gad juk-e vagy nem fo gad juk el, me re vek va gyunk-e?
Az az ér zé sem, hogy a kiál lí tók nak sem jó. Mert a mû vek rôl el te re li a
figyel met.
Ne kem is az a vé le mé nyem, amit Dá vid Ka ta mon dott, a jó mû vek vagy nem
jó mû vek szét vá lasz tá sa szük sé ges. És va ló ban, ha van egy pá ruk nak ol yan
tö rek vé se, kö te les sé günk sze lek tál ni. En nek sem mi fé le aka dá lya nincs, a
kor ral ha lad nak, nem hogy el lent mon dást, ha nem átala ku lást je lent a kor -
ral együtt.
Né meth La jos: A fel szó la lá sok erô sen össze csen ge nek. Ki csit ad jusz tál -
juk a dol go kat. A kép csar no ki kiál lí tá sok va ló ban unal ma sak.
Itt ko mo lyabb do log ról van szó, mi nt a Ká pol na kér dé se. Vé le mé nyem sze -
rint min den hol figye lem be kell ven ni, ami a vi lág ban van, a mind job ban
átala ku ló éle tet és szem lé le tet. Ez az anyag tük rö zô dé se an nak, ami a
mû vé szet te rü le tén átala ku lás ban meg mu tat ko zik. Hal lat la nul fon tos, tu -
do má nyos kér dé sek rej le nek ben ne. Nincs az a szob rász, va gy tör té nész,
aki meg fe le lô ál lás fog la lást tud na ten ni. Min dig újabb és újabb mû fa jok
tûn nek fel.
Vé le mé nyem sze rint eze ket ki kell ál lí ta ni és zsû rit lét re hoz ni, majd
szak mai vi tát tar ta ni.
Or mos Ti bor: Én is lát tam hap pe nin ges kiál lí tást, és lát tam kép te len sé -
get is. Ez zel az elv vel ott til ta koz nék, amely füg get len a mû tôl.
Dá vid Ka ta: A kiál lí tás bí rá la ta kor for mai szem pon to kat, for mai prob lé -
má kat vizs gál junk fe lül.
Or mos Ti bor: El vi leg le le het rög zí te ni a kö vet ke zô ket. Nem a til ta ko -
zás, az egyér tel mû ne gá ció ál lás pont já ra tö rek szünk. A mû ve ket mi nô sé gi -
leg vá lo gat va, meg kell ad ni a le he tô sé get, hogy be mu tat koz za nak. Nem ar -
ról van szó, hogy a Lek to rá tus va la mennyi mû vet el len zi, mert ki le het
vá lasz ta ni azt, ami jó és ami rossz. Azért is, mert van nak, és azért is,
hogy meg szün tes sük a misz tifiká ci ót.
Köz zé sze ret ném ten ni, hogy ezek a cso por tok nem ál lan dók. Lát ni, hogy
kik azok, akik le sza kad tak a cso port tól. [A] Lek to rá tus más te rü le ten
ilyen vagy ha son ló mû ve ket tá mo gat. Két ség te len prob lé ma, hogy az ál la -
mi meg ren de lé sek adott felada tot, funk ciót töl te nek be. So sem az zal szok -
tuk meg bíz ni a mû vé sze ket, hogy figu ra tív avagy nem figu ra tív le gyen a
mû, csak ab ban az eset ben, ha a meg ren de lô eh hez ki fe je zet ten ra gasz ko -
dik. Mi azért en ge dünk il yen mû ve ket és fo gunk is en ge dé lyez ni, de ezen
be lül mi nô sé gi vá lo ga tás sal dön tünk.
Az zal a cél lal ül tünk le, hogy ele ve nem a „nem”-et akar juk ki mon da -
ni, ha nem va la mi fé le le he tô sé get nyúj ta ni a be mu tat ko zás ra. Hogy eb bôl
264