Törvénytelen Avantgárd

Pau er Gyu lá val és Gu lyás Gyu lá val vol tunk a de le gá ció. A felügye lôt, Gu lyás Jó zsef
elv tár sat, Fo nyó don, egy üze mi ét te rem ben ta lál tuk meg, ép pen ebé delt. Va la ki vel üzen -
tünk, hogy a ká pol na tár la tok ügyé ben a be já rat nál vá runk rá. Ami kor a ve lünk egy idôs
„ta nács ta lan”, de ma ga biz tos felügye lô az aj tó ban meg je lent, még ebéd je ma rad vá nyait
ko to rász ta nyel vé vel a szá já ban, ezután a ná la lé vô fog pisz ká ló val fo lya ma to san pisz kál -
ta a fo gát, amíg mi egy mást vált va be szél tünk hoz zá. Fe le lôs ség tel je sen hüm mög ve és
jobb ra-bal ra for go lód va – mint aki vár va la kit – hir te len ab ba hagy ta a fog pisz ká lást és
csak ennyit mon dott: „be fog juk zár ni a ká pol nát”, majd sar kon for dul va tá vo zott, mi
pe dig – a „né hány avant garde” – ott áll tunk el ké ped ve.
A sza bály sér té si el já rás két nap múl va in dult meg: a me gye fel szó lí tot ta a köz sé get az
intézkedésre, to váb bi két nap múl va a köz ség – az új ság ban már em lí tett jog sza bály ra hi -
vat koz va – kö zöl te ve lem, hogy el ren de li a ká pol na tár la tok be szün te té sét (apple 17. dok.).
A jog sza bály azon ban nem volt ér vé nyes a ma gán te rü le ten ren de zett „mû te rem kiál lí tás -
ra”. Az egyet len, amit meg te het tek és meg is tet tek, hogy le szed ték és be gyûj töt ték a köz -
te rü le ten el he lye zett rek lám anya gai mat.
24–25. Ga lán tai György rek lámak
ciója: tu ristajel, 1971
Ek kor kezd tem el a ma gán te rü let rôl és a jog hé zag ról – a mai szóhasználattal élve
mint „in ter mé dia” le he tô ség rôl – gon dol koz ni. (Az in ter mé di át „nem sza bá lyok
irá nyít ják; min den mû az adott szük ség le tek nek meg fe le lôen ha tá roz za meg sa ját
mû fa ját és for má ját” – Dick Hig gins, 1966.) Tar tal mi lag legin kább az fog lalkozta -
tott, amit si ke rült el ven niük: a rek lám. Észre vet tem, hogy a ká pol na mel lett elha -
la dó kirándulókat tu ris ta jel ve ze ti át a dom bon. Ugyanak kor a ká pol na tor nyát
na gyon messzi rôl, a Ba la ton ban für dô zôk is jól lát ták és eszük be sem ju tott, hogy
„jo gi lag ma gán te rü le tet” néz nek. Ez a két tény ad ta az öt le tet, hogy a to rony ra fes -
tett fel na gyí tott, messzi rôl is felis mer he tô tu ris ta jel le gyen a reklámunk. A másik
le he tô ség, ami még eszem be ju tott: a
ru ha. Az em be rek köz te rü le ten va ló vi -
sel ke dé sé re van nak jog sza bá lyok, de az
öl tö zet nincs jog sza bá lyoz va. Te hát, ké -
szí tet tem egy pa pír sab lont „KÁ POLNA
TÁR LAT – BA LA TON BOG LÁR –
PA IN TING SHOW” szö veg gel, ame -
lyet a lá to ga tók fel hasz nál hat tak sa ját
tri kó juk vagy in gük felira to zá sá ra. Ez az
öt let több ok ból is na gyon si ke res nek
bi zo nyult. A rek lám tri kó Ma gyar or szá -
gon ak ko ri ban még nem volt elter jed -
ve, ezért kü lön le ges ség nek szá mí tott.
A Ba la ton ról szí ve sen vit tek haza em lé -
ket az em be rek. A felirat el ké szí té se nem
ke rült pénz be. A ruha da ra bok mint rek -
lám hor do zók tá vo li he lyek re is el ju tot -
tak, ál ta luk új is me ret sé gek kö tôd tek.
Egy al ka lom mal svéd rend szá mú au tó -
val két fiú ér ke zett, és az au tó két ol dal -
só ab la ká ra ké szí tet tek felira tot. Né hány
nap múl va va la ki Ka pos vár ról azt a hírt
hoz ta, hogy a me gyei felügye let azt hi -
szi, mi után be til tot ták a he lyi pro pa gan -
dát, kül föl dön rek lá mo zom a ká pol nát.
26–27. Ga lán tai György rek lám-ak ciója:
Ká pol na Tár lat felirat nyomtatása tri kó ra, 1971
56