Törvénytelen Avantgárd

az írá sok már nem mû vek, töb bek an nál, vi lág ké pek, jós la tok, élet tech ni kák, ta ní tá sok.
Eb ben az ér te lem ben a ká pol na-pro jekt poszt gra duá lis to vább kép zô, önössze sze re lô szer -
víz és ku ta tó in té zet volt. Lé té nek kö szön he tô to váb bi ér té ke az, hogy lét re jöt tek ezek a
– hosszú ideig sok min den re ins pi rá lóan ha tó és vál to zá so kat ge ne rá ló, ezál tal tör té nel -
mi je len tô sé gû – ma ra dan dó mû vek.
Er dély Mik lós Is mét lés el mé le ti té zi sei ben to vább tá gí tot ta a kér dé sek kö rét, de nem kér -
de zett, ha nem azon nal vá la szolt, vagyis össze fog lal ta ku ta tá sai nak ered mé nyeit: „Mi vel
az em ber sem a tel jes azo nos ság der medt sé gét, sem a szün te len vál to zás és vál to za tos ság
szé dü le tét nem bír ja el, a ha son ló sá gok, ana ló giák, a rit mi zált vál to zás, a dia lek ti kus pe -
rió du sok szfé rá ját te kin ti sa ját já nak. A kü lön bö zô ben ke re si az azo no sat, az azo nos ban
az el té rést. A szel le mi em ber azon ban csak a to tá lis vál to zás ban is mer ma gá ra.”
A kér dé sek kö re to vább bô vült egy pa ra do xon nal, ame lyet hár man kö zö sen fo gal maz -
tak meg: Avant gar dis ta tett nek mi nô sít he tô-e, hogy Er dély Mik lós, Jo vá no vics György és
Major Já nos kö zö sen kiál lí tot tak egy ka bá tot? (apple 247. kép) A kér dés re adott vá lasz: az
avant gar diz mus a szün te le nül az új ra irá nyu ló tö rek vé sé vel, a ta buk le dön té sé vel a sza -
bad ság mû vé sze té nek in dult, de min den egyes új mû vel új ti la lom fát ál lít ma gá nak.
A megol dás az avant gar diz mus fel sza ba dí tá sa, amely az avant gar diz mus meg szün te té sé -
vel ér he tô el.
A ka bát – Ma jor Já nos za kó ja. A za kó egy öl töny ré sze, az öl tö nyös em ber hi va tal nok,
a ka bát ra egy ré gi ki fe je zés: a „ka bát em ber” – vá ro si, hi va tal nok fé le. A ká pol ná ba mint
lá to ga tók, csak a hi va tal no kok ér kez tek za kó ban, te hát a kér dés er re a hely zet re ér vé nyes:
A „ka bát” kiál lí tá sa mi lyen ér te lem ben mi nô sít he tô avant gar dis ta tett nek? Ha a ka bát –
za kó ér te lem ben – a szö ve get ér tel me zi, ak kor kiál lí tá sa avant gar dis ta tett, mert az önazo -
nos ság ról szól, ami ép pen a kon cept egyik ak tuá lis kér dé se. Ha a ka bát csak il luszt rá ció,
ak kor nem tett, de ha nem tett, ak kor is tett ezek után, mert ar ról szól, hogy a meg fo -
gal ma zott sza bad ság ta bu, ame lyet le dönt a ve le szem ben ál ló meg fo gal ma zat lan, hogy
meg fo gal ma zot tá, ta bu vá vál jon stb. Itt és most az avant gar dis ta tett az, hogy – egyelô -
re ki mon dat la nul – fel ta lá ló dott a mû vé sze ti per mu tá ció, mint az „ál lan dó sít ha tó új” le -
he tô sé ge, vagyis az avant gárd nak tény le ge sen vé ge.
Ezután egy tau to ló gia: a fal az fal. Jo vá no vics György ki vé sett egy négy ze tes fe lü le tet
a ká pol na fe hér fa lá ból és vissza gip szel te, majd egy felira tot he lye zett mel lé: FAL. A gipsz
fe hér szí né vel be leol vadt a hát tér be, így amit a ké sôb bi fi gyel met len lá to ga tó ész re vett,
az csak a FAL szó volt a fa lon. A con cept art fon tos és gyak ran hasz nált el já rá sa az azo -
no sítás, mely nek so rán tau to lo gi kus esz kö zök kel igyek szik ren det te rem te ni a fo gal mak
egy re za va ro sabb vi lá gá ban. Te hát ez egy kon cept- mun ka, de Jo vá no vics „fa la” vi zuá li -
san ott is van, meg nincs is ott, ezért pau e ri ér te lem ben pszeu do-mû, ezt erô sí ti meg a
„fal” szó má sik je len té se, a tet te tés, szín le lés. A har ma dik meg lá tá som sze rint ez a mû a
ma gyar mi ni mal art szob rá szat egyet len da rab ja, amely meg fe lel a leg szi go rúbb kri té riu -
mok nak.
„A mi ni mal mû vész alap ve tô cél ja, hogy olyan al ko tá so kat hoz zon lét re, me lyek esz té ti kai mu ta tó ja ép pen hogy
csak »mér he tô«. A szán dék, amellyel a mi ni mal art fel lép, egyér tel mû: az ál ta la lét re ho zott tár gyak alig fel sej lô
szép sé gei vel rá mu tat ni a va ló ság ban, a kör nye zet ob jek tu mai ban rej lô esz té ti kum ra.” 18
A kon cept, pszeu do, mi ni mál mû ké sôbb meg sem mi sült, de meg ma radt az ál ta lam ké -
szí tett dia so ro zat az el ké szí tés ak tu sá ról, en nek kö szön he tôen a „mû” egy do ku men tált
flu xus event. Vé gül meg je gyez ném, hogy ez a több né zô pont ból kü lön és egyide jû leg is
ér té kel he tô mun ka Jo vá no vics élet mû vé nek egy ed dig fel tá rat lan elága zá sa, a „ti tok” for -
du ló pont ja. A te me tôká pol na kör nye ze té ben csak egy vo nat ko zást em lí te nék: a ti tok
mint a le fe dett, be FA La zott ur na, Jo vá no vics sír em lék-kér dés kö ré nek el sô épí té sze ti jel -
le gû vál to za ta.
61–64. Jo vá no vics György:
Fal, 1973
18 Haj du Ist ván: Con cept Art.
Kí sér let egy mû faj ta lan mû -
faj rend sze re zé sé re. II. rész.
A Ma gyar Kép zô és Ipar mû -
vé szek Szö vet sé ge tá jé koz -
ta tó ja, 1976/1, 30. o.
77