Törvénytelen Avantgárd

A fi ná lé két rész bôl állt, az el sô a be fa la zó bri gád zá ró je le ne te. A krip tá ból min den tár -
gyat fel vit tek a ká pol ná ba, majd ne ki lát tak be fa laz ni a krip ta aj ta ját. Eköz ben már zaj -
lott a má sik „zár(ó)je le net” is, amit az tett szép pé, hogy ugyanaz a la ka tos mes ter, aki an -
nak ide jén a vas rá csot ké szí tet te ne kem a be tö rôk el len, ugyaner re az aj tó ra most vas tag
vas pán tot sze relt fel – me ta fo ri ku san el le nem –, a ká pol na ha tó sá gi le zá rá sá ra. A vas tag,
erôs vas pánt ra két pi ci la kat ke rült – mert ép pen nem le he tett na gyob bat kap ni –, az
egyik la ka tocs ka en gem, a má sik a ha tó sá got szim bo li zál ta, csak együtt nyit hat tuk ki az
aj tót. En nek ugyan sem mi ér tel me nem volt, de mert az „épí tés-rend-ész” így gon dol ta,
ezért így ír ta elô a for ga tó könyv, te hát meg kel lett len nie.
82. Ba kos Zol tán fo tó ja a be fa la zott krip ta aj tó ról, 1973 83. A be betono zott krip ta aj tó 1974-ben
Bog lárt a mai na pig má so dik fô is ko lám nak te kin tem, amely nem csak azért volt sok -
kal fon to sabb, mint az el sô, mert le he tô sé get adott min den fe les le ges tu dás tör lé sé re, ha -
nem azért is, mert meg ta ní tott a „min den-mû vé szet re”. Nemcsak a mû tár gyak, de min -
den, em ber ál tal lét re ho zott tárgy – funk ció já tól füg get le nül is – ren del ke zik olyan
tar ta lom mal, amely a kor ra, a hely re és a lét re ho zó já ra egy szer re vo nat ko zik. Ez zel nem
mond tam sem mi újat, mert sok, tárgy kul tú rá val fog lal ko zó, ré gi ko ro kat ku ta tó is régóta
így tud ja. Az új don ság ab ban van, ha az el vet mód szer ként ki ter jesz tem a je len bár mely
nem-mû vé sze ti vagy mû vé sze ti pro duk tu má ra, aho gyan ezt a ká pol na-pro jekt be mu ta -
tá sá nál tet tem. A mód szer esszé sze rû, te hát mond ha tom is mét, hogy nem új. Mégis, az
új don ság az, hogy a lét szem lé le tek egy más sal össze füg gés ben nem lé vô szem pont jait cse -
rél ge tem oly mó don, hogy össze füg gé sek ke let kez ze nek tá vo li dol gok és je len té sek kö -
zött. Könnyen ki de rül, hogy ez sem tel je sen új, de újabb, vagyis a flus se ri ér te lem ben,
ez az össze ra kó (kom pu tá ló) ol va sá si mód, ezért írom le úgy a dol go kat, mint ha ol vas -
nám. Nem szö ve ge ket ol va sok, ha nem je len té se ket. Eb ben az ol va sá si mód ban bár mi
bár mi vel össze kap csol ha tó, ha legalább egy pont ja in do kol ja.
Be fe je zé sül megem lí te ném az utol só kul túr- kór kép em lé ke met a ká pol na épü le té nek
– máig va ló sá go san, ta lán már mû em lék ként lé te zô – „szo cia lis ta esz mei sé gû” átala kí tá -
sá ról. A kiin du ló pont te hát – ked venc idé ze tem – Ara di Nó ra A szo cia lis ta kép zô mû vé -
szet jel ké pei cí mû köny vé bôl: „…a kiin du ló pont te hát a tár sa dal mi ta pasz ta lás nak csakis
olyan komp le xi tá sa le het, amely az ér zé ki, vi zuá lis ta pasz ta lást is ma gá ban fog lal ja.” 39
Az ál la mi ki sa já tí tás után a ká pol na átala kí tá sá val „a kul túr po li ti ka szel le me” épí té sze ti
ki fe je zést nyert. A po li ti ka épí té sze ti kon cep ció ja sze rint az épü let nek el sô sor ban „szak -
rá lis jel ké pi sé gét” kel lett el ve szí te nie. A felada tot egy bel sô épí tész kap ta meg, aki a ká -
pol na kül sô fa lait au tó busz ké kre és a te tôt ba nán sár gá ra ter vez te. Et tôl a zo mánc fé nyû,
39 Ara di Nó ra, i. m., 14. o.
89