Törvénytelen Avantgárd

Et tôl a fél reér tett hely zet tôl el te kint ve igye kez tem megér te ni a Szü re non mû vé sze ti kon -
cep ció ját, de ez most nem tar to zik a té má hoz. Hasz nos nak vél tem vi szont, hogy a ká -
pol na mû vé sze ti „élet-pro jekt jén” me di tál va, meg pró bál jak a pró ba év kí ná la tá ban fel -
mu tat ni né hány elô re mu ta tó ér té ket. A legere de tibb nek tûnt Pau er Gyu la
pszeu do-szob rai nak ideá ja, hogy „va la mi nem an nak lát szik, ami va ló di for má ja”. Az iga -
zi új don ság azon ban az volt, hogy a szo bor nem is szo bor, ha nem az idea de monst rá ció -
ja, azaz kon cep tu á lis tárgy. To váb bá, hogy a leg fon to sabb az „at ti tûd”, az, aho gyan vi -
szo nyu lunk egy adott je len ség hez.
Az Élet és Iro da lom mû vé sze ti kri ti ku sa – Per necz ky Gé za – így ír ja le a pszeu do-szob rot: „Pau er Gyu la kü lö nös
szo bor kom po zí ció ja ér de mel fi gyel met […]. Fém la pok ból összeál lí tott, fé nyes re po lí ro zott koc ka ez, mely nek felü -
le tén a for mák egé szen más rend je sejt he tô. A koc ka lap jain ugyanis egy meggy ûrt, hul lá mos test, egy egyéb ként
azo nos mé re tû má sik koc ka meg tört fe lü le te lát szik – akár va la mi fény kép. […] A szo bor az abszt rakt for mák ri -
deg sé gét a moz gó élet lá gyabb ké pé nek il lú zió já val eny hí ti. Ez a gon do lat, s a frap pán san egy sze rû meg va ló sí tás bi -
zo nyá ra je len tôs lé pés Pau er pá lyá ján, to váb bi kom bi ná ciói pe dig a fes tôi ha tá sok kal élô plasz ti ka új út jait ígérik.” 3
Erôs mun ká nak tar tot tam még Csu to ros Sán dor vö rös réz rúd ból ka la pált két bot ját. Ha -
tár eset a ta lált ter mé sze ti tárgy és a ké szí tett, „in for mált” tárgy – a szo bor – kö zött, az el -
sô pil la nat ban ne héz volt el dön te ni, hogy mi az, amit lá tunk. Egy „lét jel”, az út és a ván -
dor kö zös ügyé nek do ku men tu ma. Azután Türk Pé ter mun kái, a He ral di kák mint – a
meg fo gal ma zott lát sza tát kel tô meg fo gal ma zat lan – fik tív cí mer ta ni ta nul má nyok. Más
né zô pont ból a konk rét mû vé szet mar káns da rab jai. Vé gül két, egy más sal tel jes mér ték -
ben el len té tes struk tu ra lis ta gon dol ko dá sú so ro zat mû vet em lí te nék. Lan tos Fe renc né -
hány – pa pír ból ki vá gott – mo dul lal azon kí sér le te zett, ho gyan tud na egy más tól tel je sen
el té rô ké pi rend sze re ket lét re hoz ni. Csi ky Ti bor Öt kis bronz cí mû mun ká já ban or ga ni -
kus plasz ti kai ele mek bôl épít ke zett: a po zi tív és ne ga tív, egy mást foly ta tó, ál lan dóan vál -
to zó for má kat a bronz po lí ro zott fe lü le te, mint a víz tü kör, szün te le nül moz gás ban tartja.
A fény ben felol dó dó plasz ti ka si ke re sen mo del le zi a tü né keny va ló ság megis mer he tô sé -
gé nek pa rá nyi le he tô sé gét.
Nyá ri ta pasz ta la taim összeg zé se ként a pró ba év üze ne te: a mû tárgy nem más, mint az
idea de monst rá ció ja, ha tár eset-do ku men tum, a meg fo gal ma zott meg fo gal ma zat lan, a
mo du lok ál tal lét re ho zott rend szer, a megis me rés mo dell je.
3 Per necz ky Gé za: Há rom
kiál lí tás. A bog lá ri ká pol na -
tár lat. Élet és Iro da lom,
1970. szep tem ber 19., 12. o.
A nyár ral kap cso lat ban meg kell még je gyez nem egy sze mé lyes vo nat ko zá sú ese ményt. A Deb re ce ni Nyá ri Tár laton
az Aj tó utó daink nak cí mû fest mé nyem re Kô Pál lal megosz tott SZOT- dí jat kap tam, ami azt je len tet te vol na, hogy az
ál la mi lag tá mo gat ha tó mû vé szek kö zé ke rül tem. Ezután úgy dön töt tem, hogy fel ha gyok a táb la kép-fes té szet tel, in -
kább az 1968-ban el kez dett vi zuá lis kí sér le tei met foly ta tom.
Ôsszel a bog lá ri köz sé gi ta nács még ko mo lyan vet te a Te me tô domb ren de zé sé re és egy
al ko tó ház épí té sé re vo nat ko zó ter vei met. A köz sé gi ta nács ten ni aka rá sa Sa la mon Já nos -
nak, az üdü lô he lyi elôadó nak volt kö szön he tô, aki vel a nyár so rán let tünk ba rá tok.
Já nos bá csi – a ro kon lé lek – fel ta lá ló volt az 50-es évek ben. A vas út nál dol go zott és lát ta, hogy a moz do nyok ban
csak fé lig ég el a szén, amit azután ki dob nak. Na gyon bosszan tot ta ez a pa zar lás, ezért fel ta lált egy olyan kály hát,
amely ben a fé lig elégett sze net tel je sen el le het éget ni. A ta lál má nyért kor mány ki tün te tést is ka pott, de mi re hasz -
ná lat ba ke rült vol na, meg hir det ték az ál lam vas utak vil la mo sí tá si prog ram ját. Ez a csu pa szív em ber min den le he -
tô sé get ki ku ta tott, hogy a Ká pol na Tár lat si ke res le gyen.
A biz ta tóan ala ku ló bog lá ri kö rül mé nyek ha tá sá ra Bu da pes ten kezd tem szám ba ven ni a
kö vet ke zô évi nyá ri mû kö dés hez szük sé ges tech ni kai fej lesz tés le he tô sé geit. A prog ra mot
il le tôen min den kép pen – még 1970-ben – fon tos nak gon dol tam egy bu da pes ti kiál lí -
tást – új részt ve vôk kel –, hogy az ere de ti el kép ze lé sem sze rin ti, mi nô sé gi tar ta lom kí ná -
lat ki szé le sed hes sen. A már elin dult kez de mé nyek hez akar tam kap cso lód ni és azok ér té -
keit to vább erô sí te ni. Az ál ta lá no sít ha tó szem pon tom a fo lya ma tos ság volt: nem csak
Bog lá ron és nem csak nyá ron, és nem par ti zán ak ció sze rûen, ha nem kul tú ra ként szer ve -
49