Törvénytelen Avantgárd

Értékelés: „Pécsi Zoltán” fn. tmb. folytatta beszámolóját a „Horgászok”
fn. csoportról. Tevékenységüket úgy jellemezte, hogy az anarchista jellegû.
A csoport néhány tagja – fôleg keleti – vallástörténeti könyveket
olvas, és ezt összejövetel során megtárgyalják. A csoport tevékenységében
a vallási téma átvétele nem észlelhetô.
Az információk operatív értékûek. Egyrészt ismereteinket bôvítik, másrészt
elôzô információink helyességét bizonyítják.
Feladat: A „Horgászok” fn. csoportról megkezdett beszámolójának folytatása.
Találkozó: 1973. december 3-án 13,00 órakor.
Horváth Tibor r. hdgy.
Nytsz: 4/7-1184.
K: 4 pld.
1 pld. „M” do.
1 pld. „Horgászok” fn. do.
1 pld. Táj. Alosztály
1 pld. Táj. tiszt
[TH O-16268/1., 268–273. o., Horgászok I. fn. dosszié]
125.
BELÜGYMINISZTÉRIUM
SZIGORÚAN TITKOS!
III/III-4-a. alosztály Tárgy: Csoport-dosszié
11-10/20/74 nyitására
Engedélyezem: Harangozó Szilveszter
r. vezérôrnagy, fôcsoport-fônökhelyettes
JAVASLAT
Elhárítási területünkön 1971. május 20-a óta tartjuk ellenôrzés alatt
„Horgászok” fedônéven a HALÁSZ PÉTER és BÁLINT ISTVÁN körül kialakult
– színjátszással foglalkozó – csoportosulást.
Nevezettek rendszeresen tartanak összejöveteleket Halász lakásán, ahol
az „együttes” politikailag kifogásolható és közerkölcsöt sértô darabjait
mutatja be a nézôknek. Elôadásaikat – amit hetenként 1–2 alkalommal tartanak
– általában 25–30 fô, meghívás alapján látogatja.
Elôadásaikban a szocialista társadalommal szembeni közömbösségük hangoztatása,
a társadalmi normák ellen való tiltakozás észlelhetô. Mindezt
a nyugati polgári filozófiára épülô neoavantgarde meghökkentô, sokkoló
és a valóságot darabokra tördelô módszerével adják elô.
A fiatalokat a „másság” hamis csillogásával igyekeznek befolyásolni.
Más színdarabokat játszanak, más életfelfogással találkoznak, mint amit
a szocialista társadalom kínál. Veszélyességük abban rejlik, hogy azt
hangoztatják; az a haladó, az igazi, amit ôk csinálnak, szemben a szocialista
kultúra produktumaival. Céljuk, hogy ôk a teljes szabadságot
akarják visszaadni az egyénnek, a spontaneitásnak, a testnek, a szónak
és a tettnek, azt, amit a társadalom, az „intézményesített életforma”
elvett.
357