Törvénytelen Avantgárd

No vem ber ben vég re si ke rült meg va ló sí ta nom régóta ter ve zett el sô au tó stop pos nyu -
gat- eu ró pai tu ris ta utam, amely re na gyon nagy szük sé gem volt ah hoz, hogy a kö vet ke -
zô bog lá ri évet eu ró pai szin ten kép zel hes sem el. A vá ro sok ban, ahol jár tam (Bécs,
München, Pá rizs, Darm stadt, Kas sel, Köln, Düs sel dorf), ta lál koz tam nagy já ból min -
den ak kor fontos, meg ha tá ro zó mû vé sze ti do log gal. Ma már elég ne héz feliz gul nom
azon, ami ak kor lázba ho zott: hogy min den egy szer re van és óriá si a kí ná lat. Ter mé sze -
te sen min dent bog lá ri szem üve ge men át néz tem, és a kas se li Do ku men tát kép zel tem el
ki csi ben a ká polná ba.
Köln ben, egy ut cai fény má solt pla ká tocs kán, vé let le nül fe dez tem fel a De pot ne vû
„al ter na tív mû vé sze ti te ret”. A De pot egy kis mû vé sze ti ma gánin téz mény volt, amely a
nyüzs gô vá ros kö ze pén egy öreg bér ház ud va rá nak hát só ré szé ben lévô ga rázsból nyílt.
Az iro da sze rûen be ren de zett és fe hér re me szelt ga rázs ban a hely ren del te té sét az egy polc -
nyi, ábé cé be ren de zett dosszié, az „arc hí vum” je lez te. A ga rázs hát só sar ká ból hosszú, kes -
keny lép csô sor ve ze tett le fe lé. Lent a mély ben, a bol to za tos, bo ros pin ce sze rû, nagymé -
re tû sö tét tér kö ze pén né hány em ber két dia ve tí tô vel fe ke te-fe hér diá kat ve tített. Egy-egy
dia sor után meg be szél tek va la mit, majd más sor rend ben újrave tí tet ték a ké pe ket. A ké -
pe ken táj ban el he lye zett egy sze rû tár gyak, osz lop vagy em be ri fi gu ra volt lát ha tó, kü lön -
bö zô beál lí tá sok ban. A hû vös ség, a tá vol ság tar tó ele gan cia, nem a szem, hanem in kább
az ér te lem szá má ra ké szí tett ké pi in for má ciók. Sok ha son ló kon tex tu á lis- kon cep tu á lis
mun kát lát tam a Do ku men tán is, fo tón, fil men vagy tárgy jel leg gel. Az „al ter na tív” ki fe -
je zést egyelô re nem ér tet tem, de a hely, a kis arc hí vum mal, felejt he tet len ma radt.
* Pártélet, 1972. december.
(Idézi: Ludassy Mária: 1973.
Beszélô, 1998/4, 58. o.)
Az 1972-es év vé gé nek – mû vé sze ti szem pont ból is meg ha tá ro zó – po li ti kai fej le mé nye, hogy Moszk va és a „test -
vér pár tok” ve ze tôi nek nyo má sá ra Ká dár Já nos felál doz ta az új gaz da sá gi me cha niz must, leál lí tot ta a re for mo kat.
Ki je len té se mintegy prog nosz ti zál ta a kö vet ke zô bog lá ri nyár hát tér ese mé nyeit: „Fô fegy ve rünk az ideo ló gia te -
rü le tén a mar xis ta igaz ság és an nak hir de té se. So ha sem ta gad tuk, hogy nem mon dunk le az ad mi niszt ra tív mód -
szer rôl, a be til tás ról sem, ha ez szük sé ges.”*
Az utol só kez dô év
Az utol só bog lá ri év – az el sô komp ro misszu mok nél kü li „va ká ció” – a le het sé ges és a le -
he tet len ha tá rán zaj lott. Más sza vak kal, az 1973-as esz ten dô a po li ti kai li dérc nyo más és
a leg na gyobb bog lá ri mû vé sze ti tel je sít mény éve volt. Mi vel ter ve met – ha meg va ló sul –
példa ér té kû eset nek gon dol tam, el ha tá roz tam, hogy meg va ló su lá sáért min den meg te he -
tôt meg te szek. Né há nyan ön gyil kos ak ció nak te kin tet ték tény ke dé se met, pél dául Csu -
54. Az 1973-as prog ram-meg hí vó hátoldala
72