Törvénytelen Avantgárd

HO GYAN TU DOTT A MÛ VÉ SZET AZ ÉLET BEN EL KEZ DÔD NI?
ADALÉKOK A BOG LÁ RI TÖR TÉ NET HEZ
„Te me tô domb. A Cent ral Park és Lo wer East Si de kö zött.
Min den ör ven de te sen is me rôs; a domb ol da lon, a fák kö zött fel tû nik az egész emig rá ció.” 1
1 Mol nár Ger gely: Dre am
Power. Ga lán ta i- ki ál lí tás
New York ban, 1973. (Kö zöl -
ve: AL 5, 1983. nyár, 2–5. o.)
Be ve ze tô
Ha az elô zô szá zad egy meg va ló su lat lan ál ma a kö vet ke zô szá zad ban is ér de kel még va -
la kit, ak kor ar ról mint a jö vô re vo nat ko zó do log ról kell be szél ni.
Ha van olyan em ber, aki még em lék szik a kul tu rá lis bûn eset ként el hí re sült ba la ton bog -
lá ri tör té net re, ak kor an nak a kul túr po li ti ka ma ni pu lá ció já val át szí ne zett, le gen dá vá vált
bot rány az em lé ke, amely ben még a mû vé szet rôl szer zett va ló sá gos él mény is már csu -
pán mí tosz, meg tör tént és hal lott ese mény rész le tek szö ve dé ke.
Ha az em lé ke ket meg ha tá ro zó po li ti kai do ku men tu mok a mû vé sze ti do ku men tu mok
hát te re ként új funk ciót kap nak, ak kor hi te le sí te ni fog ják a mû ve ket és a tör té ne tet is.
Et tôl a mû ve let tôl – fel té te lez he tôen – a ko ráb ban át po li ti zált em lé kek el ho má lyo sul -
nak, és az „új em lé ke zet” a kul tu rá lis örök ség ré sze ként ôriz he ti meg a ma gyar mû vé szet -
nek ezt az el tit kolt, agyon hall ga tott és ezért ter mé sze te sen alig is mert te rü le tét.
Ha el sô lé pés ben a le gen da és a mí tosz le bon tá sa a leg fon to sabb cél, ak kor a má so dik lé -
pés szük ség sze rûen a kor szak egé szé nek fel dol go zá sa és nem zet kö zi össze ha son lí tá sa lesz.
A mun ka ered mé nye ként felis mer he tô vé és in teg rál ha tó vá vál hat nak a még is me ret len
ér té kek. Ezek az ér té kek ugyanúgy szol gál hat ják majd a kul tu rá lis önépí tést, mint a tu -
riz must, ahogy ez már a „kis bog lá ri mo dell ben” is lát ha tó volt.
Ha majd a glo ba li zá ció ha tá sá nak kö szön he tôen erô sö dik a sze mé lyes, a he lyi, a nem ze -
ti stb. iden ti tás igé nye is, ak kor kezd majd nô ni az ér dek lô dés az ilyen faj ta – ele ve fi gye -
lem be sem vett vagy el fe lej tett – kul tu rá lis le he tô sé gek megér té se iránt. A bog lá ri „projekt”
ugyanis nem csak mint egy sa já tos tár sa da lom sa já tos ese te ér de kes, ha nem úgy is, mint
egy kul tu rá lis szer ve zô dés ál ta lá no sít ha tó mo dell je. A meg fe le lô hely és a ha té kony együtt -
mû kö dés kö vet kez té ben – a hely zet ben le vés él mé nye ál tal – felér té ke lô dik a sze mé lyes
ak ti vi tás sze re pe. A sze mé lyes pro duk tu mok egy más sal, a köz vet len és a tá gabb kör nye -
zet tel szin te ti kus vi szony ba ke rül ve kap nak ér tel met. En nek a szi tuá ció nak az a hasz na,
hogy olyan ma gas szin tû he lyi ér té kek ke let kez nek, ame lyek glo bá li san is ér té kel he tôk.
A 60-as, 70-es évek ben az avant gárd szem lé le tû mû vé szek ak ti vi tá sa kö vet kez té ben szá mos új gon dolko
dá si irány je lent meg a vi lág ban, így a ma gyar mû vé szet ben is: az abszt rakt exp resszio niz mus, a kal lig ra fi kus
fes té szet (1959), a pop art (1965), a hap pe ning, a flu xus, az új rea liz mu sok (1966), a mi ni mal art, a hard ed ge (1968),
a ki ne ti kus mû vé szet (1969), az al ter na tív szín ház, az új ze ne, a land art (1970), a kí sér le ti film, a kap cso lat mû vé -
szet, a kon cept art (1971/1972), a vi zuá lis és konk rét köl té szet (1973) stb. A szám ta lan „zug kiál lí tás” és ese mény
vál to zó al kal mi, gyak ran be til tott hely szí nei után jött lét re az el sô, in téz mény sze rû, al ter na tív mû vé sze ti hely szín
Ba la ton bog lá ron, a mû te rem nek bé relt te me tô ká pol ná ban.
Áll jon itt tá jé koz ta tás kép pen a ba la ton bog lá ri mû vé sze ti ese mé nye ken 1970–1973 kö zött elô for du ló mû fa jok,
irány za tok és a hoz zá juk ren del he tô mû vé szek ál ta lam (kí sér let kép pen) összeál lí tott lis tá ja:
Gesz tus fes té szet/gesz tus fo tó/gesz tusszob rá szat (Mol nár V. Jó zsef, Ha ris Lász ló, Csu to ros Sán dor, Kí gyós
Sándor); kal lig ra fi kus fes té szet/or ga ni kus szob rá szat (De me ter Ist ván, Par rag Emil, Ilyés Ist ván); abszt rakt or ga -
ni kus fes té szet (Hal my Mik lós, Ha ász Ist ván, Hor to bá gyi End re, Koncz Bé la, Ko váts Al bert, Mol nár Sán dor, Né meth
Gé za, Vá li De zsô); as semb la ge (Csá ji At ti la, Fóth Er nô); szür rea liz mus (Cerovszki Iván, Ja ko vits Jó zsef, Prut kay Pé -
ter, Swier kie wicz Ró bert, Szeift Bé la, Sze ma dám György); hi per rea liz mus/fo tó rea liz mus (Ba ra nyay And rás, Kéri
Ádám, Lak ner Lász ló, Mé hes Lász ló, Or vos And rás); ne o konst ruk ti viz mus (Vaj da Jú lia); mi ni ma liz mus/hard
edge/konk rét mû vé szet (Bak Im re, Csi ky Ti bor, Csu to ros Sán dor, Do náth Pé ter, Gu lyás Gyu la, Hen cze Ta más, Nádler
Ist ván, Tót End re, Türk Pé ter); struk tu ra liz mus és sze ri a li tás (Fi czek Fe renc, Ha lász Ká roly, Kismányoky Ká roly
Lan tos Fe renc, Pin cze he lyi Sán dor, Szíj ár tó Kál mán); kon cept mû vé szet/kon cep tu á lis mû vé szet (Be ke Lász ló, Erdély,
43