Törvénytelen Avantgárd

23.
Ma gyar Szo cia lis ta Mun kás párt
Köz pon ti Bi zott sá ga
Mol nár Fe renc et.
Bu da pest, V.
Szé che nyi rak part 19. sz.
Ez év jú liu sá ban in szi nuá ló cik kek je len tek meg a Ba la ton bog lá ri Ká -
polna tár lat be mu ta tói ról a saj tó ban (a So mo gyi Nép lap jú lius 8-i szá má -
ban „Tör vény te len út on né hány avant gar de” cím mel H. B. aláírás sal, és a
Ma gyar Hír lap jú lius 18-i szá má ban „Ke serédes ba ran go lás a Ba la ton nál”
cím mel Esz ter go mi Lász ló tol lá ból). Te kin tet tel ar ra, hogy a szó ban for -
gó cik kek a va ló ság nak meg nem fe le lôt kö zöl nek, be csü let sér tô ál lí tá -
so kat tar talmaz nak, le vél ben for dul tunk az il le té kes szer kesz tô sé gek hez,
és hely reigazítást kér tünk. A Ma gyar Hír lap kul tu rá lis ro vat ve ze tô je,
Papp An tal meg ta gad ta a hely reiga zí tást. 1 A So mo gyi Nép lap tól még nem
kap tunk írás be li vá laszt. 2
Fél re ve ze tôen, rossz hi sze mûen in for mál ja a kö zön sé get a So mo gyi Nép -
lap cikk író ja. Szó no ki kér dé se a kö vet ke zô kép pen hang zik: „Az új ma gyar
avant gar de egy kü lön cso port ja mi ért »me ne kül« egy el ha gya tott szen tély -
be, mely hol tat ôr zött a krip tá ban, és ahol a hu li ga niz mus is ta nyát ta -
lált, fô leg nya ran ta?” A Nép lap H. B. szig nó val jel zett cikk író ja vagy
új ság író hoz mél tat lan mó don fe lü le te sen in for má ló dott, vagy szán dé ko san
tor zít. 3 A kör nyé ken ugyan is bár ki fel vi lá go sít hat ta vol na ôt ar ról, hogy
a Ká pol na Tár lat be mu ta tó mû vé szeit nem le het ilyen mó don egy mon dat ban
em le get ni a hu li gá nok kal. A va ló ság ugy an is az, hogy a ká pol ná ban és a
krip tá ban évek hosszú so rán át hu li gá nok ga ráz dál kod tak, föl tör ték a sí -
ro kat, a csont vá za kat az ab la kok ba ál lí tot ták, or giá kat ren dez tek, a
cson tok egy ré szét pe dig szét szór ták Ba la ton bog lár ut cáin, ki ra kat- és
ab lak szé lek re, ke rí té sek re rak ták. A kör nyék la kóit ret te gés ben tar tot -
ták, és a kis lét szá mú he lyi rend ôr ség nek is ren ge teg gon dot és ne héz sé -
get okoz tak. Hogy le het az, hogy nincs tu do má sa ar ról a Nép lap cikk író -
já nak, ami rôl min den ba la ton bog lá ri la kos tud: a hu li gá nok ga ráz dál ko dá sa
azóta szûnt meg a ká pol ná ban, amió ta a ká pol na bér lô je, Ga lán tai György
fes tô mû vész és az al ko tó kö zös ség tag jai el tün tet ték az or giák nyo mait,
ta ta roz ták az épü le tet, zá rak kal lát ták el, al kot ni kezd tek itt, mun ka -
be mu ta tó kat ren dez tek. De ha már az il le tô cikk író az új ság írói eti ká -
nak el lent mon dóan fe lü le te sen in for má ló dott, leg alább sa ját lap já nak egy
év vel aze lôt ti cik két il lett vol na elol vas nia: „Bog lá ron, a fes tôi szép -
sé gû domb te tôn áll egy ká pol na, am ely kör nyé ké vel együtt az utób bi évek -
ben szin te hír hedt té vált, és úgy hív ták: hu li gán ta nya. Ez a jobb sorsra
ér de mes kör nyék és a szép kis ká pol na most egy fiatal mû vész el ha tá ro -
zá sa és ke ze nyo mán ne mes és figye lem re mél tó célt szol gál, a mû vé szet
ott ho na le tt. Fa lán kéz írá sos táb la: »Ká pol na Tár lat«. S a bel sô hó fe -
hér re me szelt fa la kon, a meg hitt, szûrt vi lá gí tás ban fest mé nyek, grafikák,
nagy mé re tû fo tók gyö nyör köd tet nek.” (Já vo ri Bé la: Ká pol na Tár lat. So mo -
gyi Nép lap, 1970. au gusz tus 13.)
A So mo gyi Nép lap és a Ma gyar Hír lap cikk író ja egya ránt hely te le ní ti,
ért he tet len nek és fel há bo rí tó nak tart ja, hogy az al ko tó cso port a ká pol -
ná ban kiál lí tá so kat és mû so ros ren dez vé nye ket tart. Úgy lát szik ar ról
sem tud nak, vagy meg fe led kez nek, hogy a be mu ta tók 1970. jú nius kö ze pé -
tôl kez dôd tek, te hát az idén im már má so dik éve ke rül sor az egész nyá -
ron át tar tó be mu ta tó-so ro zat ra. A mú lt év ben sen ki nek nem ju tott eszé -
1 apple 21. dok.
2 apple 25. dok.
3 Az új ság író – ál lí tá sa
sze rint – la kos sá gi be je len -
tés nyo mán ír ta meg ok -
nyo mo zó cik két, és nem
volt tu do má sa „fel sôbb uta -
sí tás ról”. En nek el lent mond
a me gyei ta nács osz tály ve -
ze tô jé nek a Mû ve lô dés ügyi
Mi nisz té rium hoz írott le ve -
le, mely sze rint ja vas la tuk ra
„…a So mo gyi Nép lap ítél te
el a Ga lán ta i- cso port te vé -
keny sé gét és ma ga tar tá sát,
il let ve a mû hely be mu ta tók
alap ján ta pasz tal ta kat”
(Inter jú Ho rá nyi Bar ná val,
apple 208. o. és apple 141. dok.).
237