Törvénytelen Avantgárd

abszt rakt fes tô ket. En nek kap csán is mer tem meg az Ipar terv-cso port tag jait, de ez azért is ér de kes volt
ak kor, mert a mû vé szek kö zött egy faj ta ri va li zá ció folyt. Az Ipar terv na gyon erôs volt, de mel let te hamaro -
san fölállt a Szürenon. Az én egyik el sô tény ke dé sem az volt, hogy meg nyi tot tam a Szürenon-kiál lí tást
a Kas sák Mû ve lô dé si Ház ban, a má sik pe dig 1970-ben, az R-kiállítás, amely vi szont egye sí te ni kí ván ta
az Ipar terv és a Szürenon erôit. […] Ak kor jött a kon cep tuális mû vé szet, amely nek a fon tos sá gát vagy
ak tua li tá sát én spon tán megérez tem, és ak kor ab ban a té ma kör ben kezd tem dol goz ni. A konf lik tus
abból adó dott – és ezt min den em ber kü lön él te meg –, hogy a konceptuális mû vé szet igen ke mé nyen
fes té szetel le nes volt, vagy ha gyo má nyos mû vé szet el le nes. Ezért min den ki nek kü lön-külön el kel lett
dön te nie, fô leg ha elég jó pers pek tí vá val ren del ke zô fes tô volt már, hogy most ak kor mit csi nál jon.
Ez egé szen drá mai volt például Tót End re ese té ben, aki egy jó festô volt, és egyik nap ról a má sik ra tuda -
to san sza kí tott a fes té szet tel. Ez a prob lé ma vissza kö szönt a nyolcvanas évek ele jén, ami kor ugyanezek
a mû vé szek, akik, mond juk, koncep tua lis tává vál tak, megint szem beta lál koz tak ez zel a kér dés sel, hogy
most ak kor új ra elkezd je nek-e fes te ni? Ezt utó lag tény leg úgy lá tom, hogy vol tak olyan mû vé szek, akiknél,
hogy ha nem is nagy drá mák zaj lot tak le, de, mond juk, egy-két mû után be lát ták, hogy ez nem az ô pályá -
juk, és kö vet ke ze te sen csi nál ták to vább azt, amit ko ráb ban is. Ez egy elég fu ra tör té net volt, an nál is
in kább, mert úgy ve szem ész re, hogy ez egész Ke let-Eu ró pá ban és bi zo nyos ér te lem ben még egyes
nyuga ti or szá gok ban is ha son ló kép pen zaj lott le. Ez a ha gyo má nyos mû vé szet és a konceptuális mûvészet
nagy konf lik tu sa volt úgy ál ta lá ban.
Csáji At ti la
Ar ra gon dol tam, hogy gyor san per gô kiál lí tá so kat kell csi nál ni, ame lyek meg mu tat ják azt, hogy ez nem
egy el szi ge telt je len ség, és né hány em ber nek a ma gánügye. Sok em bert kell fel vo nul tat ni, és ugyanak -
kor meg kell mu tat ni en nek az egész nek azt a ke vés múlt ját is, ami van. Úgy ál lí tot tuk, ál lí tot tam össze
a kez de ti pro pa gan daa nya go kat is, hogy ezek a dol gok nyil ván va lóak le gye nek. Tu da to san utal tunk a
prog resszív kiál lí tá sok ra, az Ipar terv re, a Szürenonra vagy az R-kiállításra, és olyan sor rend ben vág -
tuk ki az ezek re uta ló idé ze te ket, hogy an nak egy sa já tos szel le mi felépí té se le gyen. Egy részt ben ne volt
ezek ben az idé ze tek ben az, hogy ez a tár sa ság nyi tott azok ra a kü lön bö zô, mo dern áram la tok ra, ame -
lyek ak ko ri ban Nyu gat- Eu ró pá ban vagy Ame ri ká ban je lent kez tek, de tar tal maz ták azt is, hogy nem fek -
szünk le ezek nek. Ez a di lem ma egy sa já tos fe szült ség for rás sá vált kö zöt tünk.
De nem stí lu sok üt kö zé sé rôl be szél nék, ha nem sok kal in kább a ma ga tar tás for mák üt kö zé sé rôl, ami -
ben nyil ván va lóan meg van a stí lu sok nak a sze re pe is. Mégis, itt va la mi másról van szó. El sô sor ban
valami olyas mi rôl, hogy mennyi re ér té kel jük a mû vé sze ten be lül az in no vá ciót, és hogy ez mennyi ben
vá lik meg ha tá ro zó ér ték ké. És azt hi szem, hogy itt a mû vé szet tör té né szek kö zül né hány nál – em lít het -
ném például Beke Lász lót vagy Perneczky Gé zát – el sôd le ges ér ték ké az in no vá ció vált. A kü lön bö zô
áram la tok hoz, ten den ciák hoz va ló friss kap cso ló dást ér té kel ték kü lö nö sen. A konf lik tus va la mi olyas -
mi bôl szár maz ha tott, azt hi szem, hogy én sok kal fon to sabb nak tar tot tam az au to nóm egyé ni sé get. […]
És én azt hi szem, hogy a Szürenon ese té ben ez na gyon szé pen bi zo nyít ha tó is. Mert azzal, hogy a Haraszty
Pis ta meg csi nál ta a ma ga mo bil-szob rá sza tát, ez egy egye di ér té kû dolog, te hát ami nem va la mi nek
a le kop pin tá sát és má so lá sát je len tet te, és nem le het azt mon da ni, hogy nyu ga ti fo lyó ira tok alap ján ké -
szült, ha nem ko moly, au to nóm ér té ke ket te rem tett. Vagy hogy ha elô ve szek egy má sik fi gu rát, a Pauer
Gyuszit, az ô hoz záál lá sát, a pszeudónak a ki ta lá lá sát és át gon do lá sát. Ez egy ti pi kus kö zép- eu ró pai
prob le ma ti ká ról szól, ami itt, eb ben a tár sa dal mi szi tuá ció ban, amit erô sen be fo lyá solt a szo cia liz mus,
itt kel lett hogy meg szü les sen. Én ezt meg ke rül he tet len nek tar tot tam, és a konf lik tu sok ilye nek bôl szár -
maz tak in kább, mint a stí lus beli különb sé gek bôl. Te hát új ra és új ra hang sú lyoz ni sze ret ném, hogy nem
stí lus konf lik tus volt, ha nem vi szo nyu lás-konf lik tus. Ha arra gon do lunk, hogy a Szürenonban olyan
figurák vol tak, mint az Ilyés Pis ta. Ér té ke lik és na gyon so kan ked ve lik az ô mun kás sá gát, de hogy milyen
ki tû nô szob rá szat az övé, még nem ke rült igazán a he lyé re, és jó né hány ilyen pél dát mond hat nék.
A Szürenon te le van olyan fi gu rák kal, akik na gyon ha tá ro zott egyé ni sé gek, le gyen az a Ka rátson Gá bor
vagy a Türk Pé ter, so rol ha tom to vább, te hát én el sô sor ban azt ér té kel tem a Szürenonban, hogy a ha tá -
ro zott egyé ni ség gé vá lást tud ta se gí te ni. A konf lik tu sok is ebbôl szár maz tak. Számom ra jó val fon to -
sabb volt ez, mint a ten den ciák hoz va ló kap cso ló dás. […] Azok a né zet el té ré sek, amik meg vol tak itt
200