Törvénytelen Avantgárd

ját szó dott le, a vi lá gos és nyílt be széd, itt sok kal na gyobb nyil vá nos ság elôtt zaj lott. Ugyanak kor azt is
na gyon pon to san ér zé kel tem, hogy a ká pol na tár lat ide jén már túl le het men ni azon a ha tá ron, hogy a
sza bad sá go mat annyi ra ve szé lyez tet tem vol na, mint, mond juk, 1957-ben. […] Ki nyi tot tuk a ká pol na
ajta ját, Monspart Évá val, aki vel kö rül be lül ak kor há za sod tunk össze, be lép tünk és meg pil lan tot tuk a
fehér fa lak kö zött a Galántait, aki olyan volt szá mom ra ab ban a pil la nat ban, mintha va la mi ko pott
templomi fal fres kói ról lé pett vol na le, és et tôl – húsz-egy né hány éves kor ban meg bo csát ha tó – szinte
eu fo ri kus ál la pot ba ke rül tem. […] Kap tam egy alap han got, az ab szo lút bi za lom alap hang ját, vagyis,
hogy nem fél tem tô le. Ez szá mom ra per dön tô volt azok ban az évek ben, és en nek kö szön he tô, hogy
amikor fél év múl va új ra oda men tem, ak kor úgy be szél get tünk, mint ha már vagy har minc éve is mer tük
vol na egy mást. (Kul túr domb)
II. „Voltak nézetbeli különbségek közöttünk…”
Én azt gon do lom, hogy a hatvanas évek vé gén je lent ke zô új ge ne rá ció nak a pop art és a minimal art
irá nyá ba el moz du ló mun kái azt a szel le mi sé get pró bál ták egy sa já tos, ke let- eu ró pai és ma gyaror szá -
gi mó don föl vet ni, ame lyet a vi lág ban nem csak az ame ri kaiak, az an go lok, az ola szok, a fran ciák is
mû vel tek. Az a né hány mû vész, aki Ma gyaror szá gon is ilyes mit csi nált, kap cso lód ni tu dott az új, absztrakt
mû vé szet nek a kü lön bö zô or szá gok ban kép vi selt vál to za tai hoz. Te hát én azt gon do lom, hogy ezt a Ma -
gyaror szá gon meg je le nô ten den ciát ak kor min den kép pen kap cso lat ba le he tett hoz ni az egye te mes mû -
vé szet tel. Az más kér dés, hogy fia tal, kez dô em be rek mi lyen szel le mi ní vón képviselték, és tech ni kai -
lag eset leg nem a leg tö ké le te seb ben hoz ták lét re ezt az in teg rá ciót. In du lás ként ez azért egy rend kí vül
fon tos lé pés volt, hi szen az tán a kö vet ke zô fej le mé nyek a kö vet ke zô évek ben, év ti ze dek ben Ma gyaror -
szá gon vé gül is egy jó alap ról in dul hat tak. Si ke rült a há bo rú után meg sza kadt nem zet kö zi kap cso la to -
kat szak mai és sze mé lyes ba rát sá gok ré vén új ra lét re hoz ni. A tö rek vé seink má sik fon tos ré sze pe dig
ter mé sze te sen az volt, hogy fölépít sük a má sik le rom bolt hi dat a mo dern ma gyar mû vé szet tel is. Megis -
mer ked tünk Kas sák La jos sal, az Eu ró pa Is kola mes te rei vel: Korniss-sal, Lossonczyval, Gyarmathyval,
teíhát igye kez tünk vissza köt ni a ha zai mo dern ha gyo má nyok hoz, és új ra fölépí te ni a kap cso la tot a nem -
zet kö zi me zônnyel. Mindezek el le né re úgy ér zem, hogy iga zá ban nem volt tisz ta ké pünk a mû vé szet
hely ze té rôl. Sem a nem zet kö zi rôl, sem a ha zai ról, legalábbis ne kem nem volt. Azt le he tett ér zé kel ni, hogy
az Ipar terv kiál lí tá so kon, il let ve a 68-as Documentán meg je lent nem zet kö zi ak tua li tá sok mint ha csúcs -
pont juk ra ér tek vol na. Rauschenberg 1964-ben Ve len cé ben már nagy dí jat ka pott, és a kasseli Documenta
is az em lí tett irány za tok csúcs pont ját je len tet te.
Ami kor 1969-ben New York-ban lét re jött az el sô koncept kiál lí tás, és en nek a hí re át jött Eu ró pá ba,
mi is ér te sül tünk ró la, és ak kor ez itt nagy iz gal mat vál tott ki. Azt hi szem, hogy va ló já ban azért is, mert
a konceptmû vé szet rend kí vül esz köz te len. Mond tuk is egy más kö zött, hogy ezt ne künk kel lett vol na ki -
ta lál ni. Mert hát né hány cet li pa pír ra fölír tak egy szö ve get, vagy ra gasz tot tak va la mi ama tôr fo tót, egy
egy sze rû kis do ku men tá ció elég volt ah hoz, hogy mû vé sze ti gon do la tot hor doz zon. Úgy hogy ak kor min -
den ki fél re tet te az egyéb esz kö zeit, én is az ecse tet négy év re, és kü lön bö zô szö ve ge ket ír tam, fo tó kat
ké szí tet tem. Ez va ló já ban elég ha mar meg je lent az Ipar terv-kiál lí tás után a ká pol na tár la to kon, és akkor
ez még olyan tisz tá zat lan hely ze tet is ered mé nye zett, hogy most be le vá gunk va la mi egé szen más ba,
vagy pe dig foly tat ni ké ne mégis azt, ami egy ki csit sta bi labb nak lát szott, az Ipar terv ben elin dult
folyamatot. Ugyanak kor azt hi szem, hogy az én ge ne rá cióm ban Nyu gat- Eu ró pa iránt nem volt ki zá ró -
la gos ér dek lô désünk, ha nem a nem zet kö zi sé get mi tény leg úgy kép zel tük el, hogy az legalábbis egész
Eu ró pát je len ti, így so kat utaz tunk Ke let-Eu ró pá ba is.
Bak Im re
A [Mû vé szet tör té ne ti Ku ta tó] In té zet ka pott egy mun kát, amit Né meth La jos rám bí zott. Ez a mun ka egy
bel ga mû vé szet tör té nész kör kér dé sé re adan dó vá la szok be gyûj té se volt. A kér dés ar ra irá nyult, hogy
lé te zik-e, és mi lyen abszt rakt mû vé szet Ma gyaror szá gon, és az én felada tom volt vé gig jár ni az ak ko ri
Beke Lász ló
199