Törvénytelen Avantgárd

gal meg le het-e majd ál la pí ta ni, […]” 35 stb. A jár vá nyos am bi va len ciá ra egy gyógy szer: Ami nek nem le het meg fe -
lel ni, nem kell akar ni meg fe lel ni + nem egy nap a vi lág. A te me tô ker tek ben a „Ga lán ta i- tí pu sú” sír kö ve ken Mar -
cel Du champ idé ze te ol vas ha tó: „Min dig má sok hal nak meg.”
Be ke Lász ló dél ben ér ke zett, fel rak tuk a kiál lí tást, utá na azon nal el ro hant,
mint aki nek megy a vo na ta. Me leg nyár volt, min den ki stran dolt. Más nap,
haj na li négy kor, a kápolna be zárt aj ta ja elôtt egy fur csa eset tör tént. Mû vé -
sze ti szem pont ból néz ve két rend ôr-mû vész-jár ôr „ak ció ja”. Több ször „mû -
vész urat” kiált va kezd ték, majd a fa aj tót és gu mi bot jai kat hang szer ként
hasz nál va „kon cer tez tek”. A han gok a ká pol na re mek akusz ti ká jú te ré ben
menny dör gés sé erô söd tek. A gu mi bot-kon cert – mint ex pe ri men tá lis ze nei
pro duk ció – ta lán egy ze ne tör té ne ti ese mény. Ezután a rend ôr-mû vé szek
– mintegy szü net kép pen – kí sérle tet tet tek a zár fel nyi tá sá ra, de mi vel nem
si ke rült, a fris sen fes tett hó fe hér aj tón – a koncert és a kon cept szel le mé ben
– nyo mot hagy va do ku men tál ták múló je len lé tü ket: a gu mi bot tal és a
kulccsal is felír ták, hogy RENDÔR. Be fe je zé sül, a tá vo zás konk rét köl té -
sze ti ak tu sa ként, meg for dí tot ták az olaj fá ra akasz tott „BA RÁT SÁ GOS
BÁ NÁS MÓD” és a föld be szúrt „MA GÁN TE RÜ LET” felira tú táb lá kat.
Én a pad lá son alud tam, és a szo kat lan han gok ra éb red tem fel. Szent jóby
Ta más aludt még ott, de már éb ren volt, ült az ágyán és vár ta, hogy feléb -
red jek. Tô le tud tam meg, hogy mi tör tént. A to rony ab la ká hoz men tem,
és még kis sé ál mo san néz tem le. Eb bôl a nem mû vé sze ti né zô pont ból azt
lát tam, hogy lent, a föld szint jén, ép pen egy ve lem kap cso la tos at ro ci tás
zaj lik, de a megva ló su lás csak szim bo li kus. A feliz gult kar ha ta lom te he tet -
len sé gének lát vá nyá tól rám tört a ne ve tés, de rög tön meg is ijed tem, mert
mi tör tén ne, ha hir te len fel pil lan ta nak és meg lát nak, vagy meg hallják a ne -
ve té sem? Vagy ha fej szé vel jön né nek vissza szét ver ni a fa aj tót? Stb. A vissza -
foj tott ne ve tés tôl resz ket ni kezd tem, de látva és hall va is a gu mi bot-kon -
cer tet, már olyan volt, mint egy láz álom, mint ha en gem ver né nek. Ek kor
már nem tud tam el dön te ni, hogy mi tôl resz ke tek, a ne ve tés tôl vagy a fé -
le lem tôl. Az ak ció el múlt, a rend ôrök el men tek, de az izom rán gás – mint
egy görcs – hosszú ideig nem akart el múl ni, azt hit tem, hogy most „kész”
va gyok.
Et tôl kezd ve ti zen két évig re me gett a jobb ke zem, ami kor raj zol ni vagy fes te ni akar tam. Ha mégis
raj zol nom kellett, ak kor a bal ke zem mel fog tam a jobb ke ze met, hogy ne re meg jen. Így ké szült
– meg él he té si mun ka ként – száztizennégy vo na las raj zom a Mo dern test- és szép ség ápo lás címû
könyv be. A raj zo kat egy
szak ér tô mo do ros nak ne -
vez te, iga za volt, töb bet
nem raj zol tam. Ez az egyik
fô oka tárgy-szob raim lét -
re jöt té nek és a töb bi olyan
tény ke dé sem nek, ame -
lyek nél nem za vart a kéz -
re me gés. A kézre me gé -
sem egyéb ként 1985-ben,
jobb ka rom tel jes le bé nu -
lá sá val múlt el. Ép pen egy
igen ne héz vas szob ro mat
ci pel tem Ka vics ut cai mû -
ter mem be, amikor egyik
BM-es meg fi gye lôm, a ház -
felügyelô, rám ijesz tett,
ért he tet len ok ból eláll va
az uta mat.
35 P. Szûcs Ju lian na, Há rom -
szor egy. Ok tó be ri imp -
ressziók. Nép sza bad ság,
1993. október 30.
75–76. A „Ba rát sá gos bá nás mód” táb la
két nézete, 1973
74. „Rend ôr” felirat a ká pol na aj ta ján, 1973 77–78. A „Ma gán te rü let” táb la két
nézete, 1973
85