Törvénytelen Avantgárd

BEVEZETÔ
Ez a do ku men tum gyûj te mény egy hat év re vissza nyú ló ku ta tás ered mé nye.
Az 1996-ban meg kez dett mun ka kiin du ló pont ját a So mogy Me gyei Le vél tár ban ôr -
zött ta ná csi és köz igaz ga tá si ira tok je len tet ték, in nen ju tot tam el fok ról fok ra a párt irá -
nyí tás, az igaz ság szol gál ta tás, az ál lam biz ton ság és az ál lam igaz ga tás or szá gos ha tás kö rû
szer vei nek kö ré ben ke let ke zett for rá sok hoz. A kö tet ben össze gyûj tött százhatvanöt do -
ku men tum a na gyob bik ré sze an nak a te te mes irat mennyi ség nek, me lyet a ká pol na tár -
la tok ügy me ne te so rán a So mogy me gyei és já rá si, a ba la ton bog lá ri köz sé gi ta ná csi állami,
párt- és köz igaz ga tá si szer vek, az MSZMP ve ze tô tes tü le tei és osz tá lyai, a Mû ve lô dés ügyi
Mi nisz té rium Kép zô mû vé sze ti Osz tá lya, a Kép zô- és Ipar mû vé sze ti Lek to rá tus, a Ba la -
ton bog lá ri Ró mai Ka to li kus Egy ház köz ség, a Veszp ré mi Püs pök ség, az Ál la mi Egy ház -
ügyi Hi va tal, a Belügy mi nisz té rium III/III-as Fô cso port fô nök sé gé nek bel sô el há rí tás sal
fog lal ko zó osz tá lyai, és nem utol sósor ban Galántai György „ter mel tek”.
Az ed dig fel tárt ira tok tel jes jegy zé ke, a vá lo ga tás ban nem kö zölt do ku men tu mok ada -
tai val együtt, a kö tet vé gén sze rep lô le vél tá ri for rás jegy zék ben ta lál ható.
A vá lo ga tás el sôd le ges szem pont ja az volt, hogy be mu tas suk az ügy ben érin tett szervek
össze han golt te vé keny sé gét, vagyis a „rend szer” mû kö dé sét, és a boglári tör té ne tet beágyaz -
zuk a kor ba. Bár a ká pol na tár la tok ese mény tör té ne te 1970 jú niu sa és 1973 au gusz tu sa
kö zött zaj lott, ezt az idô ha tárt – ki szé le sít ve – 1967 és 1975 kö zött húz tuk meg. Né hány
do ku men tum ere jéig igyekeztük be mu tat ni az elôz mé nye ket: a bér le ti szer zô dés meg kö -
té sé vel kap cso la tos fon to sabb mo men tu mo kat; 1973 és 1975 kö zött vé gig kö vet jük a ká -
pol na tár la tok utó éle tét, a Kék Ká pol na meg nyi tá sá val pe dig egy új, de már nem eh hez
a té má hoz tar to zó fe je zet kez de tét vil lant juk fel.
Az egyes for rá sok kiegé szí tik egy mást, de a foly to nos sá gi hiá nyok is „be szé de sek”. Csak
né hány pél dát em lít ve: to vább ra sem ke rül tek elô a bér le ti szer zô dés fel bon tá sá val kap -
cso lat ban a So mogy Me gyei Ta nács és a Veszp ré mi Püs pök ség; az ügy ben érin tett saj tó -
or gá nu mok és a kép zô mû vé sze tet felügye lô szer vek; az igaz ság szol gál ta tás és az ál la mi és
párt szer vek kö zöt ti kom mu ni ká ció bi zo nyos do ku men tu mai. Jól ér zé kel he tô, hogy a párt
és ál la mi ve ze tés mi nél ma ga sabb szint jei re jutott az ügy, an nál szûk sza vúb bak vagy
hiányo sab bak a do ku men tu mok. Mindez rész ben ar ra a köz is mert mód szer re utal, hogy
az ügy in té zés kí no sabb ré sze fô ként te le fo non zaj lott, amely re pél dául Aczél György és
Sza bó Lász ló „egy ol da lú” le ve le zé sé ben ta lá lunk konk rét uta lást.
A kor ra jel lem zô az ügy ben érin tett szer vek ha tás kö ri vi szo nyai nak tisz tá zat lan sá ga, és
szem mel lát ha tó a bi zony ta lan ság a jog kö rök és il le té kes sé gek kö rül. Az 1968–1974 kö -
zöt ti idô szak po li ti kai lag és köz igaz ga tá si lag is bo nyo lult és el lent mon dá sos vi szo nyait
jel lem zi az a hely zet, amely töb bek kö zött az 1971-ben ha tály ba lé pett ta nács tör vény
nyo mán ala kult ki. A tör vény az ál la mi aka rat vég re haj tói ként mû kö dô ta ná csok nak –
igaz, csak pa pí ron – visszaad ta azt a jo gát, hogy nép kép vi se le ti és ön kor mány za ti szerv -
ként mû köd hes se nek, ugyanak kor a gaz da sá gi re form leál lí tá sát kö ve tô vissza ren de zôdési
fo lya mat ban is mét a köz pon ti aka rat nak ren del ték alá a he lyi ta ná csi szer ve ket.
Rész ben ter je del mi, más részt szer kesz té si ok ból – de azért is, hogy az ol va sót ne un -
tas suk az is mét lé sek kel –, nem vá lo gat tuk be a III/III-as, az ál lam biz ton sá gi szol gá lat bel -
sô reak ció el le ni cso port fô nök sé gé nek azon do ku men tu mait sem, ame lyek össze fog la lá -
sok for má já ban is mét lik meg a kö tet ben már pub li kált je len té se ket. Mi vel en nél az
irat tí pus nál is el sô sor ban a for rá sok köz zé té te le volt a cél, ezért csak kor lá to zot tan al kal -
maz tunk for rás kri ti kát. Fô ként azo kat a té ves in for má ció kat lábjegyzeteltük, ame lye ket
a kö tet más fe je ze tei ben sze rep lô do ku men tu mok kal össze tud tunk vet ni.
Az egyes ira to kat kro no lo gi kus sor rend ben és tel jes ter je del mükben kö zöl jük. A szoros
idô ren di ség tôl csak azok ban az eset ben tér tünk el, ami kor az össze füg gé sek, a tar tal mi-
1967
1975
Dokumentumok
211