Törvénytelen Avantgárd

a tár sa sá gon be lül, ah hoz ké pest, ami a ha ta lom mal szem ben volt meg, elenyé szôk és je len ték te le nek
vol tak. Te hát két ség te len, hogy az alap konf lik tus a ha ta lom mal szem ben volt, és nem vé let len, hogy
viszonylag elég könnyen meg le he tett szer vez ni eze ket az em be re ket, és kö zös plat form ra le he tett ôket
hoz ni. Ez nyil ván va lóan el sô sor ban ab ból fa kad, hogy kö zö sek vol tak a sé rel meink.
Egy idô után úgy tûnt, hogy az ere de ti el kép ze lés, amely egy va ló ban min den irány ban nyi tott szel le mi
mû helyt cél zott meg, zá tony ra fut. A tár lat kiál lí tói kö zül ugyan nem, de a kiál lí tá sok szer ve zôi kö zül
kilé pett pél dául Csáji At ti la, egy 1971-es kiál lí tásren de zé si prob lé ma miatt, aki azért a tár sa ság lel két
je len tet te. Úgy hogy a 72-es év, an nak elle né re, hogy szám sze rint na gyon sok kiál lí tót meg moz ga tott,
már elô reve tí tet te azt – szá munk ra legalábbis, akik kez det tôl fog va ben ne vol tunk –, hogy itt bi zony
prob lé mák lesz nek, és most nem a Lek to rá tus sal kap cso la tos prob lé mák ra gon do lok, ha nem ar ra, hogy
prob lé mák lesz nek sa ját ma gunk kal. […] Azt hi szem, hogy ki csi ben olyas mi ját szó dott le, mint 1989
után na gyon sok or szág ban eb ben a tér ség ben, ne ve ze te sen, hogy azok az em be rek, akik re me kül,
egyetér tés ben tud tak dol goz ni egy más sal mindad dig, amíg a „nagy el len ség” lé te zett, ak kor, ami kor
egy kis sza bad ság te rü let adó dott, ne ve ze te sen az a kis boglári ká pol na, hát sor ban jöt tek rá ar ra, hogy
nem ér te nek egyet egy más sal. És ez okoz ta eze ket a prob lé má kat.
Ha ris Lász ló
Nem tu dom el hall gat ni saj nos azt, ami az tán be is iga zo ló dott, hogy ek kor már megindult az, amit az
egyik szürenonos úgy mon dott, hogy ki szo rí tós di. Hogy me lyik cso port ragadja ma gá hoz az ural mat.
Vé gül is 1972-ben tör tént meg, hogy egy má sik tár sa ság, kvázi ki szo rí tot ta ezt az ere de ti, a kiál lí tá so -
kat in dí tó tár sa sá got, ami saj nos meg is hoz ta a sajnála tos vég ered ményt, mert hi szen en nek volt
köszönhe tô a ká pol na be zá rá sa. Bár az is lehet sé ges, hogy a ká pol na – és gon do lom, nem ál lok egyedül
a vé le mé nyem mel – elôbb-utóbb ön ma gá tól is ki múlt vol na. Nem föl tét le nül a bel sô konf lik tu sok miatt,
ha nem mert egy sze rûen ta lán egy át fo góbb szer ve zôi, vagy egy el fo gad ha tóbb ad mi niszt rá ciós ké pes -
ség kel lett vol na hoz zá. Más részt ugye messze is volt, szó val szá mos egyéb tár gyi, ob jek tív prob lé ma
is volt. Ennek az egész ki szo rí tós di nak az egyik mû fa ja a konceptuális mû vé szet, ak ciók, happeningek
stb. let tek. Ez a ká pol na er re már nem volt al kal mas. Ilyen jel le gû happeningekre, ilyen jel le gû ak ciókra
más tér kel lett vol na, úgy hogy elôbb-u tóbb ma gá tól is ki múlt vol na.
Me zei Ot tó
A ba la ton bog lá ri ká pol natár la to kon 1971-ig a Szürenon-kon cep ció ér vé nye sült a kiál lí tá sok ren de zé -
sé ben. A Szürenonnak nem ze ti for má ja is volt, és mi ad tunk ar ra, hogy az, amit kiál lí tunk, ha át té te le -
sen is, de ma gyar le gyen. Ez nem nem ze ti sza la gos ma gyar sá got je len tett, ha nem ez a gon do lat in kább
át té te le sen, a fi lo zó fiánk ban volt je len. […] Mi azt sze ret tük vol na, hogy mind az, amit fon tos nak
tartottunk, kép zô mû vé sze ti esz kö zök kel be tud juk mu tat ni, és az az itt ho ni avant gárd ha gyo mány ból
nô jön ki. Ké sôbb, 1971-tôl, Ba la ton bog lá ron az Ipar ter ve sek át vet ték a kez de mé nye zést. Csáji At ti la
akkor el pár tolt, ô volt a ren de zô je, szer ve zô je ezek nek a kiál lí tá sok nak, más dol ga akadt. Beke Lász ló
mû vé szet tör té nész kez de mé nye zé sé re és az ô na gyon ak tív sze mé lyi sé ge miatt egy re in kább a koz mo -
po li ta ter mé sze tû Ipar ter ve sek ke rül tek elô tér be. Ôk a vi lág kép zô mû vé sze té ben meg je le nô legújabb
irány za to kat pró bál ták meg va ló sí ta ni a kiál lí tá sai kon is, és igen sok ak ciót is ren dez tek 71-tôl kezd ve.
Ez meg le he tô sen sok el lenér zést vál tott ki a Szürenon tag jai ból, sze mély sze rint be lô lem is, mert nem
ér tet tem min den nel egyet, amit kiál lí tot tak, il let ve a leg több ak ció val nem tud tam egyetér te ni. Egy idô
után ez a má sik faj ta szel le mi ség ér vé nye sült majd nem tel jes egé szé ben, és a csa pat ban egy kont ra -
sze lek ció kez dô dött el. Az egész te vé keny sé günk azt cé loz ta, hogy til ta koz tunk a sze lek ció, a kont ra -
sze lek ció el len, és mi ma gunk is ab ba a csap dá ba es tünk, ami el len szó ban és más fé le mó don, cse le ke -
det ben is har col tunk. Vé le mé nyem sze rint Beke Lász ló su gal la tá ra a részt ve vôk egy ré szét di let táns nak
ti tu lál ták. Galántai Györ gyöt pe dig könnyen rá tud ták ven ni ar ra, hogy ne en ged je kiál lí ta ni eze ket a
dilet tán so kat. Vol tak ugyan, akik ha son ló ter mé sze tû mû ve ket al kot tak, mint mi, a kiál lí tás ban gon dol -
ko dó mû vé szek. Ez volt a sze lek tá lás egyik szem pont ja. A má sik az már nem an nak alap ján tör tént,
Mol nár V. Jó zsef
201