Törvénytelen Avantgárd

zájárult ahhoz. Azonban igyekezett ennek az ellenkezôjét mutatni, olyan
emberként feltûnni, aki semmivel nem járul hozzá a társadalmi termelés
semmilyen területéhez. Aki nem vesz részt a munkamegosztásban. Igaz, hogy
a munkamegosztás fogalma felmerült, azonban egy egészen torz értelmezésben,
olyan formán, mint hogyha a csoport a munkamegosztásban a színházcsinálás
tevékenységét kapta volna és ezzel kell foglalkoznia, míg mások
dolgoznak; holott ez képtelenség, nyilvánvaló, hogy a csoport semmikor
nem hatalmazta fel arra, hogy miközben társadalmi kötelezettségeit nem
teljesíti, ettôl független, vagy éppenséggel káros tevékenységet végezzen.
Külön ismertetve a csoport tagjait és munkahelyi viszonyaikat, valamint
hozzájuk fûzôdô kapcsolataikat, a következôket mondhatom el:
A csoport vezetôjérôl, Halász Péterrôl már beszéltem. Lajtai Péter távozása
után nem kétséges, hogy Breznyik Péter áll hozzá legközelebb. Idônként
volt munkája, így pl. 1972-ben valamilyen mûszaki beosztásban dolgozott,
majd egy ideig nem dolgozott. 1973-ban telefonközpontban volt,
közelebbrôl nem tudom milyen mûszaki beosztásban, majd ezt követôen ismét
nem dolgozott. Néha alkalmi munkákat vállalt az egyetemrôl, szociológiai
felmérésekben vett részt, amit különben Halász is megtett. Megjegyezném
még, hogy Halász idônként megbízásokat vállalt fordítással,
kísérletezett szociológiai felmérésekkel, riportokat készített a Magyar
Rádiónak, ezek azonban idejének nagyon kis részét emésztették csak fel,
és lényegében semmilyen fontos társadalmi feladat megvalósításához ezek
által nem járult hozzá.
Breznyik Péter nagy részt vállalt a darabok írásából, két egyszemélyes
darabjával szinte példát mutatott, irányvonalat adott más darabok kidolgozásához.
A King-Kong elôtti ötlethiányban 1973. júniusi darabjának döntô
szerepe volt. Politikai tevékenységét nehéz volna értékelni. Ôt mindenekelôtt
az egyszemélyes darabokban annyira megnyilatkozó obszcenitás
vonatkozásai, az ezzel való manipuláció kötötte le.
Az egyik cím nélküli darabjában 7 a megjelenô katonaruhás férfit aligha
azonosíthatjuk szovjet katonával, annak ellenére, hogy tény, hogy ez
a férfi egy szovjet szerzô regényébôl olvasott fel a darabban részleteket.
Lehetséges, hogy ennek alapján egyes nézôk szovjet katonával asszociálták
ezt a figurát. Azonban a darab szerkezetében ennek az alaknak
semmilyen értékelése nem volt, tehát a darab semmilyen megjegyzést nem
fûzött ennek az alaknak a szerepéhez, hiszen a darab késôbbi szakaszaiban
Breznyik le is vetette ezt a ruhát, többszöri alakváltozáson ment át,
valószínû, hogy ezt az epizódot csak az érdekesség kedvéért iktatta darabjába.
Lehetséges, hogy az érdekesség politikai jellegû akart lenni,
de erre nincs bizonyítékom. Mintegy játszott volna egy politikai értelmezés
lehetôségével, azt hiszem azonban, ebben a vonatkozásban nem vezette
ôt határozott cél.
Breznyik Péter után Bálint István volt az, aki elég lényeges munkával
jár[ult] hozzá az együttes teljesítményéhez. Egy ideig a KISZ Központi
Mûvészegyüttesében vállalt valamilyen munkát, majd késôbb íróként jelölte
meg az állását. Azt hiszem, ebben az idôben semmilyen intézményhez
konkrétan nem tartozott, állása aligha volt. Fordításokból tartotta fenn
magát, idônként megjelentek írásai, kötete után is kaphatott valami pénzt.
A csoport legszûkebb magjához még Halász feleségét sorolhatom. Ô volt
az, aki valóban a nehezét kapta a csoporton kívüli feladatokból. A csoport
megélhetéséhez elég sok anyagi eszközt hozott, hiszen minden fordítást,
akárki neve alatt is jelent meg, ô készített el, ô volt az, akinek nyelvtudása
lehetôvé tette, hogy a Pannónia Filmstúdióban dramaturgiai munkát
vállaljon.
7 Breznyik meg egy asszony
tegnap a ravatalon, valamint…,
1973 májusa.
(Forrás: A Kassák Színház
kronológiája. AL 11,
41–44. o.)
349