Törvénytelen Avantgárd

1972-ben a ká pol na tár la tok anya gát a Kép zô- és Ipar mû vé sze ti Lek to -
rá tus sal zsû riz tet jük. A nyom dai kiad vá nyo kat, il let ve pro pa gan daanya -
got en ge dé lyez tet jük. A ká pol na tár la to kat to vább ra is mû te rem-kiál lí tá -
sok ként kí ván juk ren dez ni.
A leg jobb ma gyar ha gyo má nyo kat kí ván juk foly tat ni (Mo holy-Nagy, Schöf -
fer, Va sa relly, Ke mény, Kas sák, Vaj da). Ezt a tö rek vé sün ket se gí ti az a
tény, hogy a kiál lí tá sok hoz se gít sé get ka punk a Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria,
a Mû vé szet tör té ne ti Ku ta tó In té zet és a Ma gyar Te le ví zió há rom ki vá ló
mû vé szet tör té né szé tôl, akik az anya got összeál lít ják.
Aho gyan volt Nagy bá nyai vagy Szentend rei is ko la, úgy le het bog lá ri is.
Ezt biz to sít ja a lel kes és te het sé ges eu ró pai kva li tá sú mû vész gár da. A ká -
pol na tár la tok kal pár hu za mo san al ko tó mun ka is fo lyik a ká pol ná ban, ill.
an nak kör nyé kén. A ká pol na mû te rem jel le ge a tár lat lá to ga tá sok nak mû te -
rem lá to ga tás jel le get is ad, ahol a je len lé vô mû vé szek a lá to ga tót kö -
zel tud ják hoz ni a mû al ko tás hoz, és az al ko tó mun ka is em ber kö zel be ke -
rül. Elosz la nak a mo dern mû vé szet rôl al ko tott men de mon dák.
Az 1970–71 évek ta pasz ta la tai azt bi zo nyít ják, hogy az em be rek nek szük -
sé gük van er re a spe ciá lis kul tu rá lis ob jek tum ra. Pé csett van kisfilm
fesz ti vál, Mis kol con grafikai bien ná lé stb. Ter mé sze tes em be ri igény te -
hát, hogy kon cep ció zus kul tu rá lis ob jek tu mok le gye nek. Gon do lom, ezt nem
szük sé ges fej te get nem, hi szen ze nei te rü le ten Önök is lét re hoz tak ha son -
ló he lye ket.
Önök – mint mond ták – se gí te ni sze ret né nek, [de] a se gít sé get nem ab -
ban lá tom, hogy meg szün tes sék a ká pol na tár la tok jel le gét, és ga lé riát
csi nál ja nak be lô le kü lön bö zô anya gok be mu ta tá sá val, ha nem ab ban, hogy
tá mo gas sák gon do la taink és al ko tói el kép ze lé seink ki bon ta ko zá sát.
A ká pol na tár la tok nép sze rûek vol tak azért, mert egy spe ciá lis vi zuá -
lis ku ta tó te rü let fó ru má vá és egy prog resszív al ko tó kö zös ség be mu tat ko -
zó he lyé vé vál tak. Ha ezt a felada tát nem tel je sí ti, úgy el ve szí ti von -
zá sát.
A ba la ton bog lá ri ta nács dol go zó ja, Sa la mon Já nos 1971 má ju sá ban meg -
szer vez te, hogy a ta nács ren del ke zé sé re ál ló összeg bôl és tár sa dal mi mun -
ká val a szük sé ges se gít sé get meg kap hat tuk vol na. 1 Az el nök a sa ját fü -
lem hal la tá ra ad ta ki az uta sí tást a rea li zá lás ra. Ami kor meg int
leutaz tam, Sa la mon Já nos már más mun ka kör ben dol go zott, és össze- vissza
be szélt.
A ká pol na tár la tok el len egy ki fo gást emel tek csak, a zsû ri zés hiá nyát,
ami 1972-ben nem lesz prob lé ma. Te hát nem lá tom aka dá lyát a kü lön ben is
ese dé kes Te me tô domb-ren de zés nek. Ké rem, bíz zák azt Sa la mon Já nos ra.
Amennyi ben ta lá lunk pat ro ná ló szer vet, úgy an nak ne vét a nyom tat vá -
nyain kon ter mé sze te sen fel tün tet jük.
Bi zo nyá ra ke ve set tud ró lam, ezért pár önélet raj zi ténnyel jel le mez -
ném ma gam, ha ez szük sé ges, hogy job ban él vez zem bi zal mát.
1941-ben szü let tem Bi ká cson (Tol na m.). Apám ke res ke del mi al kal ma zott.
1961-ben vé gez tem a szé kes fe hér vá ri Já ky Jó zsef Mély épí tô Tech ni ku mot.
1967-ben kap tam dip lo mát a Ma gyar Kép zô mû vé sze ti Fô is ko lán.
Tag ja va gyok a Mû vé sze ti Alap nak, a Fia tal Mû vé szek Stú dió já nak, a
Szak szer ve zet nek és a KISZ-nek.
Ál la mi tá mo ga tás sal vol tam az NDK-ban, a Szov jetunió ban és Olaszor -
szág ban.
Há rom évig Stú dió-ösz tön dí jas vol tam. Deb re cen ben kap tam kép zô mû vé -
sze ti dí jat 1971-ben, és Keszt he lyen 1961-ben, 1966-ban rek lám grafikai
dí jat kap tam.
El sô ön ál ló kiál lí tá som 1969-ben volt, az óta ál lan dóan kiál lí tok a Stú -
dió kiál lí tá so kon és kü lön bö zô más kiál lí tá so kon. Lát ha tók vol tak mû veim
1 apple 8., 9. dok.
253