Törvénytelen Avantgárd

ezeket az igényeket meglovagolja, kielégíti, azzal tesz szert sikerre,
hogy ilyen jeleneteket iktat darabjaiba.
Az elôadásokkal kapcsolatban Balatonbogláron és máshol is sok kritizáló
megjegyzés, ellenvélemény hangzott el. Azt kell mondanom, hogy minden
alkalommal, minden elôadás után voltak ellenvélemények. Ezek közül
természetesen meg kell különböztetni jelentéktelen változtatásokat és
komolyabb, a vélemény mondójának személyiségébôl eredô komolyabb ellenzést.
A lényegtelen változtatások között kell pl. megemlékeznem Szentjóby
Tamás véleményeirôl – bár ennek a kis változásnak volt azért jelentôsége,
amit ô javasolt.
A csoport tevékenységében egyáltalán nem ismerte fel a veszélyes elemeket,
ezzel szemben azt javasolta, hogy konkrét, adott esetben politikai
programot adjon az együttes mind tagjainak, mind a nézôknek. Egy késôbbi
vonatkozásban, hogy mi lett volna ennek a politikai programnak a
magja, azt nehezen ítélhetem meg, mert Szentjóby az utóbbi idôszakban
írásos formában már szinte semmit nem közölt. Korábbi, 3–4 évvel ezelôtti
megnyilvánulásaiból nem tudok erre következtetni, mindenesetre a darabokban
a bekerült részeknél is erôsebb, hatásosabb, durvább elemeket
szeretett volna látni. Így konkrétan ellenezte a szexuális aktus egyfajta
bejelzését, helyettesítését és annak közvetlen végrehajtását követelte
mind az elôadásokban, mind a felvett filmmel kapcsolatos kritikájának
is ez volt az alapgondolata.
Az együttesen belül is világosan megkülönböztethetôk azok, akik mindössze
apróbb változtatásokat javasoltak a darabok menetében, és azok,
akik ösztönösen vagy kimondottan is ellenezték a darabok egész hangulatát,
vagy az annak alapjául szolgáló gondolkodásmódot. Így pl. Szeghô
István távozását annak a ténynek tudhatjuk be, hogy kezdettôl volt benne
egyfajta ellenzés az egész tevékenységgel kapcsolatban. Ilyen ellenvélemények
gyakran elhangzottak a csoporthoz lazábban kötôdô más emberek
szájából is. Így pl. gyakran nyilvánítottak véleménykülönbséget, gyakran
tiltakoztak Halász tervei, elképzelései ellen: Simon Sándor vagy Dobos
Emôke, Bálint felesége.
Még néhány megjegyzést mondanék a külfölddel fenntartott kapcsolatokról.
A csoportot gyakran meglátogatták külföldi színházi fesztiválok,
vagy állítólagos fesztiválok menedzserei, producerei, illetve olyan személyek,
akik kint avantgarde színházakkal foglalkoznak. Ezeknek a színházi
tevékenységérôl Halász több alkalommal dokumentációkat, ismertetéseket
is adott át. Beszélt nekik az elôadások jellegérôl. Nem egyszer
lehetôvé tette, hogy elôadásokat tekintsenek meg.
A csoport tagjainak felsorolásából kimaradt Can Togay, ôt a csoport
rétegzôdésében a legkülsô rétegben kell említenünk, annál is inkább, mert
hosszú ideig nem mûködött közre. A King-Kong elômunkálatai során kapcsolódott
be újból az együttes munkájába, mint 1970 körüli régi tag. Vele
kapcsolatban jellemzô az az eset, hogy a Színmûvészeti Fôiskolára és
az Eötvös Loránd Egyetemre egyszerre vették fel, de mégis akarata ellenére,
Halász meggyôzte arról, hogy a Színmûvészeti Fôiskolára ne jelentkezzék,
és a másik egyetemen kezdje meg tanulmányait.
Magnóra mondta 1973. november 26-án
„Pécsi Zoltán”
356