Törvénytelen Avantgárd

Be ke Lász ló 1973-as TÜ KÖR-kiál lí tá sa volt az el sô ma gyar, nem zet kö zi szer ve zé sû, te -
ma ti kus „mail art” kiál lí tás (apple 284–291. kép). A szán dék és a vég ered mény te kin te té -
ben két né zô pont me rül fel: a mû vé szet tör té nész ré szé rôl a tü kör jel ké pes ér tel me, a
mû vé szek ré szé rôl pedig a tü kör ön vizs gá lat ra al kal mas sze re pe. Be ké nek ez a „ba ná lis”
té ma vá lasz tá sa, ugyanúgy, mint az elô zô évi „ut ca kô”-pro jekt je is, a szo cia lis ta kép zô -
mû vé szet köz he lyes fo gal mai hoz kap cso ló dik. Míg „az ut ca kô a pro le tá rok fegy ve re”, a
tü kör az ál lan dóan me le gen tar tott mû vé szet fi lo zó fiai prob lé má hoz, a „mû vé szi tük rö -
zés” meg le he tô sen egy ol da lúan ér tel me zett kér dé sé hez köt he tô. A mû vé szi tük rö zés
alap sza bá lyai: ki mu tat ha tók le gye nek a rea liz mus, a ti pi kus ság és az in ten zív to ta li tás
sa já tos sá gai. (A szín ház ban en nek fe lel meg a le kép zés, a sze rep ját szás, amely az avant -
gárd szín ház ban ke rü len dô.)
„Az avant gárd tö rek vé sek, a mû al ko tás nak a tár sa dal mi va ló ság tól va ló el vo nat koz ta tá sa so rán kiala kul tak olyan
[…] né ze tek, ame lyek sze rint ma ga a mû al ko tás szim bó lum ként fog ha tó fel, füg get le nül at tól, hogy mi a je len té se,
hogy mennyi re ár nyalt vagy mennyi re re du kált a ben ne meg va ló su ló tük rö zés. […] a con cept art ként meg nyil vá -
nu ló, né ha kí mé let le nül kri ti kai ma ga tar tás, amely ma gát a fo gal mat, a gon do la tot akar ja köz vet le nül a né zô tu do -
má sá ra hoz ni, […] egy je let vagy egy ma ga tar tás be li jel zést mu tat be mû tárgy ként, de gya kor la ti lag a mû vé sze ten
kí vül ma rad va, a mû vé szet esz té ti kai lé nye gét és lé tét ta gad va.”
33 Ara di Nó ra: A szo cia lis ta
kép zô mû vé szet jel ké pei.
Kos suth–Cor vi na, Bu da pest,
1974, 9. o.
34 Be ke Lász ló: Miért hasz -
nál fo tó kat az A. P. L. C.?
Fo tó mû vé szet, 1972/2, 20. o.
Az idé zet Ara di Nó rá tól szár ma zik, 33 aki ak kor Be ke Lász ló mun ka he lyi fô nö ke volt, és
akinek a A szo cia lis ta kép zô mû vé szet jel ké pei cí mû, idé zett köny vé nek ké zi ra ta (1972. de -
cem ber) Be ke Lász ló con cept art ról szó ló ta nul má nyai után ké szült el. Eb ben a kon -
textus ban ért he tô Be ke am bi va lens vi sel ke dé se, ahogy a fo tóhasz ná lat mö gé rej ti mon -
dandóját:
„Lét re jött egy olyan ál la pot, ami kor a ma gyar kép zô mû vé sze ti kri ti kus nak sem kell vég re men te ge tôz nie, hogy
nem lát ta ere de ti ben az ál ta la mél ta tott mû vet. Tud niil lik e mû adek vát meg je le né si for má ja a rep ro duk ció: fo tó
vagy nyom dai lag sok szo ro sí tott, sôt sok szor mes ter sé ge sen is le ron tott mi nô sé gû fény kép. […] ezt a bol dog ál la -
po tot a cím ben csak négy be tû vel jel zett irány za tok tér hó dí tá sa együt te sen hoz ta lét re: az Ak ciók (hap pe nin gek)
mû vé sze te, a Pro ject Art, a Land Art és a Con cept Art.” A tü kör-mun ká kat a fo tó me ta fo ri kus funk ció ja ként em lí -
ti, „ami a kon cept nél kü lö nö sen elô tér be ke rült”. 34
Et tôl füg get le nül, a tü kör-kiál lí tás nagy ér de mé nek tar tom moz gal mi fris -
ses sé gét, vagyis a meg hí vot tak nak azt a kö rét, akik a mû vé szi tük rö zés mû -
vé szet fi lo zó fiai prob lé mái ról sem mit sem akar tak tud ni és egyál ta lán nem
za var ta ôket, hogy „gya kor la ti lag a mû vé sze ten kí vül ma rad nak”. Fon tos -
nak tar tom még, hogy a tü kör ön vizs gá lat ra al kal mas sze re pe né hány em -
bert el té rí tett az Én- mû vé szet irá nyá ba, pél dául en gem is. Na gyon tet szett
a tü kör-kiál lí tás, te hát én is pró bál koz tam va la mi vel, de vé gül le tet tem ró -
la. A nyár vé gén vi szont, az utol só kiál lí tás ren de zé se köz ben, vé let le nül ész -
re vet tem el sô tü kör-mun ká mat. Egy fal nak tá masz tott üveg táb la egy arc fo -
tó ján állt. Ami kor meg lát tam, éppen – az arc egyik ol da lát tük röz ve –,
tor zí tot ta azt. Ki csit odábbról néz ve már nem tor zí tot ta. Így le fo tóz tam és
a „né zô pont-változ ta tás” cí met ad tam ne ki. En nek ké sôbb elég sok kö vet -
kez mé nye lett.
Meg je gyez ném, hogy a mû vé szet el mé le ti em be rei nek – nap jain kig mintegy jár vány ként el ter jedt –
eg zisz ten ciális okok ra hi vat ko zó, am bi va lens vi sel ke dé se a múlt je le né ben ta lán ért he tô volt, de
ez zel mintegy ki húz ták ma guk alól azt a ta lajt, amely a ké sôb bi je len ben a múlt le het ne. A ko ra beli
pártlapban gyakran publikáló fô kri ti ku s, P. Szûcs Ju lian na, 1993-ban, más né zô pont ból, de még
ugyanab ban a – leg na gyobb pél dány szá mú, de már nem párt- – lap ban ci ni ku san így „ír ta le” a hely -
ze tet: „a Ga lán ta i- típu sú sza ti ri kus, […] új ba los neoavant gárd oly szo ro san fo nó dott el len fe lé re,
hogy an nak ra di ká lis bu ká sa ma gá val rán tot ta a hôst is. […] Kér dés, hogy az el len fe lé vel összekeve -
re dô kö zös te tem, nem ke rül-e elôbb-u tóbb kö zös sír ba, hogy egy idô után a cson tok ról biz ton ság-
72–73. Ga lán tai György:
Né zô pont-vál toz ta tás, 1973
84