Törvénytelen Avantgárd

tól, ami más kiállító-helyiségekben látható. Ez egybekapcsolódott azzal
a véleménnyel, hogy a kápolna a magyar neoavantgarde-nak egyfajta központja.
Ilyen értelmû hatások a vendégkönyvben is kimutathatók.
Galántai tehát fokozatosan kerülhetett bele egy olyan sodrásba, amelynek
eredménye különbözô kiállítók és együttesek mind kritikátlanabb meghívása
lett. Lényegében azt hiszem, nem ô választotta azt, hogy kit hív
meg, hanem a meglévô ajánlatokat állította össze egyféle programmá.
A kiállítások között néha szerepeltek színházi elôadások, így került
sor a csoport vendégjátékára is 1973 augusztusában. Ezt már egy évvel is
megelôzte egy rövid balatonboglári látogatás, amikor a Bohóc-jelenetek
és a Kurtz Adolf bemutatására került sor. 3
A látogatottság nagyon változó volt, azt lehet mondani, hogy itt nagyobb
százalékaránya volt a nézôknek, az ifjúság[nak], a fiatalok[nak],
és nagyobb hatást is gyakorolhatott a színház rájuk, mint bármely lakásszínházi
vonatkozásban.
Az 1973. augusztusi elôadásokat összesen mintegy 80–100 ember láthatta.
Egy-egy elôadáson 30 körülire is felment a nézôk száma. A balatonboglári
kápolnában sok vitára adott okot az éjszakai tartózkodás.
Többek között ez volt az alapja annak, hogy Halász és társai nem
a kápolnában szálltak meg, hanem a községben béreltek maguknak szobát.
De így is megtörtént, hogy a kápolnában férfiak, nôk vegyesen, csoportosan
éjszakáztak. Ennek a ténynek ellenére én magam sohasem tapasztaltam,
hogy szexuális aktus akár egyéni, akár csoportos formában
megtörtént volna.
Azt, hogy a községtôl elég távol fekvô kápolnában ilyen sok ember eljött,
azt több okkal magyarázhatjuk. Egyrészt azzal, hogy maga a kiállító
helyiség nagyon szokatlan volt, az, hogy egy kápolnában képzômûvészeti
tárgyak tömegét állítják ki, hogy ott mûvészek rendszeresen évrôl
évre hosszabb idôn keresztül találkoznak.
A fiatalokat feltétlenül vonzották azok az obszcén jelenetek, amelyek
pl. a King-Kongban az elôadás több részében elôfordultak.
Nyilvánvaló, hogy ezeknek a híre rohamosan terjedt szét a Balaton környéki
üdülôközönség, különösen a teenager korú rétegek között. Ilyen obszcén
jelentek voltak a King-Kong c. darab több részletében, az óriás bábu
hímvesszôjét, amelyet Halász személyesített meg, a közönség többször
láthatta elôtûnni. Ez a jelenet és a többi hasonló jelenet is közös jellemvonásként
tartalmazta, hogy valamiképpen utalni próbált a szexuális
cselekményre, az aktusra, vagy annak egyes körülményeire, amelyet konkrétan
a maga valóságában az együttes nem mert, vagy nem akart a színpadon,
illetve a darabban megmutatni.
A másik obszcén hatású jelenet, különösen az azt követô erôszakos jelenetek
kapcsán különösen hatásos formában Breznyik nôvé változása, különösen
az a részlet, ahol egyfajta önkasztrációt mutat be. Nemi szerveit
itt groteszk módon kolbásszal, tojásokkal helyettesítette, majd
ezeket az eszközöket, amelyeket önmagának felragasztott, illetve jelmezére
felerôsített, letépte és összetörte. Ezzel az obszcén aktussal jelezvén,
hogy megszabadult férfias voltától, és ezt követte a hosszú átöltöztetési,
kozmetikázási, fésülési jelenet.
Az utóbb leírt jelenet önmagában még nevetséges is lehetett volna, de
nagyon a nézôkbe vésôdött azért, mert utána érvágási jelenet következett.
Breznyik gondos elôkészítés után zsilettpengével belemetszett kari
vénájába, és a vér kicsordult. 4 Az a véleményem, hogy ezek az obszcén
jelentek azért kerültek a darabokba, mert Breznyik egyszerûen felismerte
a közönség egy részének igényét, obszcén és pornográf jelenetek, adott
esetben szexuális tevékenység színházi szemlélésére, és úgy gondolta, hogy
3 1972. július 30.
4 Interjú Halász Péterrel,
173–175. o.
355