Törvénytelen Avantgárd

ha tó ság egyet len fel té tele vi dé ken az „ûr göd rös ár nyék szék”, vagyis a bu di volt, ezért lo -
gi kus, hogy a Köjál volt az el sô szem lé zô, amelyik megál la pí tot ta, hogy nincs ár nyék -
szék, te hát a lé te sít mény nem lak ha tó. Egy év vel ko ráb ban már fel ta lál tam a „mo bilbu
dit”, amit – mi vel vá rat la nul jöttek szem léz ni – ezen a nyá ron még nem ál lí tot tam
fel. A mo bil-bu di lé nye ge, hogy van egy ásott (ûr)gö dör, amely fö lé egy ülô ké vel és aj -
tó val ren del ke zô, fa rost le mez bôl ké szült, le fe lé nyi tott do boz ke rül. Ha a gö dör meg -
te lik, be te met jük és a do bozt egy újabb gö dör fö lé he lyez zük. Be je len tet tem te hát, hogy
a Köjál-e lôírás tel je sít ve, jöhetnek szem léz ni. Az épí té si ha tó ság ezután „en ge dély nél -
kü li épít ke zés” cím szó val fel szó lí tott az épít mény le bon tá sá ra, majd meg bün te tett. A bér -
le ti szer zô dés fur fan gos fel bon tá sá ra irá nyu ló mû ve let ben már csak hab volt a tor tán,
hogy a rend ôr ség iga zol ta az egy ház fe lé „a hí vek meg bot rán koz ta tá sát”, de eköz ben a
plé bá nos ne kem egy szó val sem em lí tet te, hogy bár mi gond len ne. Kö zel negy ven ilyen
„sza bály sér tést” ír tam össze ak kor, de nem so rol nám to vább, ezek a „hi bák” ad ták fel -
leb be zé seim tar tal mát. A fel leb be zé si ha tár idôk hosszá nak pon tos be tar tá sa volt idô hú -
zó tak ti kám egyet len esz kö ze, ami vel elér tem, hogy a kul tu rá lis el há rí tás ak ti vis tái lé -
nye gi leg le kés ték a nyá ri prog ram megaka dá lyo zá sát.
A négy év so rán szám sze rint legalább ugyanannyi hi va tal nok fog lal ko zott a ká pol -
na-pro jekt el le he tet le ní té sé vel, mint ahány mû vész ak tí van részt vett ben ne. Az utol só
(köz igaz ga tá si/rend ôri) hap pe ning sze rep lôi is ugyanannyian vol tak, mint a leg jobb ko -
ráb bi mû vé sze ti ese mény kö zön sé ge. Ez a szám sze rûen kiegyen lí tô dött vi szony azon -
ban sem mit sem mond a va ló di erô vi szony ról, ugyanis az ál ta lunk
kép vi selt el lenkul tú ra ár tat lan, he roi kus kí sér le té vel a kul tú ra-el há -
rí tás pe net ráns mód sze rei áll tak szem ben.
37 Ki szely Gá bor: Ál lam biz -
ton ság 1956–1990. Ko ro na
Kiadó, Bu da pest, 2001,
270. o.
Az ope ra tív mun ka tár sak számára a 80-as években megfogalmazott fel hí vás: „…a nyílt
in téz ke dé sek mel lett al kal maz zák az ope ra tív megelô zést, bom lasz tást, le vá lasz tást, el -
szi ge te lést, el len té tek szí tá sát, a meg lé vô el len té tek ki hasz ná lá sát és mé lyí té sét, a ve zér -
egyé ni sé gek le já ra tá sát stb. […] hasz nál ják ki az el len sé ges sze mé lyek, cso por to su lá sok
le já ra tá sá ra az ál ta luk el kö ve tett, nem po li ti kai jel le gû bûn cse lek mé nye ket, sza bály sér -
té se ket stb.” 37
Az „utol só hap pe ning” té má ja az épí tés ren dé sze ti sza bály sér tés sel in -
do kolt kény szer ki la kol ta tás volt. Az ese ményt megelô zôen a da rab
ren de zô je – az „épí tés-rend-ész” (a Köz ségi Ta nács VB Szak igaz ga tá -
si Szer vé nek mû sza ki ügy in té zô je) – megál la pí tot ta, hogy Ga lántai György a lé te sít ményt
(a ká pol nát és a krip tát) „hasz ná lat ba vé te li en ge dély nél kül úgy hasz nál ja, hogy ez a hasz -
ná lat el tér a lé te sít mény ere de ti ren del te té sé tôl”. Ezért ha tá ro zat ban kö te lez te a bér lôt,
hogy a „ká pol na je len le gi hasz ná la tát szün tes se meg”. Az in dok lás sze rint a „lé te sít mény
hu za mo sabb em be ri tar tóz ko dás ra nem al kal mas, így annak je len le gi hasz ná la tá ra en ge -
délyt ad ni nem le het, […] amennyi ben a lé te sít ményt hasz ná lat ba vé te li en ge dély nél kül
[…] hasz nál ják, e hasz ná lat meg szün te té sé re le het kö te lez ni a hasz ná lót”. 38
Az utol só hap pe ning el sô je le ne te a for ga tó könyv sze rint a ha tó ság fel vo nu lá sa lett vol -
na, de szer ve zé si hi ba miatt az utol só je le net részt ve vôi – a be fa la zó bri gád kô mû ve sei –
jó val ko ráb ban ér kez tek. Ez a hi ba vi szont jó al kal mat nyúj tott a Ma gyar Rá dió je len
lévô ri por te ré nek, hogy in ter jút ké szít sen a mun ká sok kal. (A so ha el nem hang zott ri -
port nak saj nos rossz kö vet kez mé nyei let tek, mert a ri por ter, Nya kas Szi lárd – túl azon
a bû nön, hogy Bog lár ra jött –, egy kül föl di ál lam pol gár ko csi já val ér ke zett és ez zel „sza -
bály sér tést” kö ve tett el, amiért ké sôbb el bo csá tot ták az ál lá sá ból.) A be vo nu lá si je le ne -
tet Do bos Gá bor fény ké pez te, aki ak kor a TV-nél dol go zott ope ra tôr ként, ôt is ki rúg -
ták, de ne ki, úgy tu dom, nem volt más bû ne, mint hogy ilyen he lye(ke)n iga zol tat ták.
Fény kép fel vé te leit úgy men tet te meg, hogy mie lôtt a rend ôrök odaér tek vol na, gyor san
ki vet te a fil met a gé pé bôl, és a csu pasz ke zé vel be ka par ta a föld be.
79. Nya kas Szi lárd in ter jút ké szít Ga lán ta i val, 1973
87
38 T/6/1973. apple 78. dok.
80–81. Do bos Gá bor fo tói
a be fa la zó bri gád ról,
1973