Törvénytelen Avantgárd

III. „És jöttek a különbözô retorziók, újságírók,
rendôrök, állami hivatalnokok…”
Azt gon do lom, hogy sze mé lyen ként min den ki más ként él te meg az ese mé nye ket. Én va la hogy so ha nem
ér dek lôd tem a po li ti ka iránt, va ló szí nû leg azért, mert úgy gon dol tam, hogy túl gyen ge va gyok hoz zá
egye dül, és együtt is gyen gék va gyunk ah hoz, hogy egy po li ti kai hely ze ten vál toz tas sunk. Te hát az én
tö rek vé sem min dig ar ra re du ká ló dott, hogy tá gít sam azo kat a le he tô sé ge ket, ame lyek a szak te rü le te -
met érin tik. Hogy dol goz ni le hes sen, hogy amit el ké szí tünk, azt be is le hes sen mu tat ni. Ne kem a [cseh,
szlo vák, ma gyar] nem zet kö zi ta lál ko zó is va ló já ban eb bôl a szem pont ból volt ér de kes, hogy ta lál koz ni
le he tett kol lé gák kal, esz mét le he tett cse rél ni a szak má ról. Hát per sze, hogy pa nasz kod tunk egy más nak
az zal kap cso lat ban, hogy a po li ti ka mi lyen mér té kig aka dá lyoz za a te vé keny sé gün ket, de va ló já ban én
nem po li ti kai kér dés ként él tem meg, sem ezt az ese ményt, sem sok mást. Ugyanak kor el tu dom kép zel -
ni, hogy vol tak olyan kol lé gák, akik ta lán job ban át lát ták a po li ti kai kö rül mé nye ket, vagy lát tak ar ra is
esélyt, hogy egy ilyes faj ta el lenál lás nak is vol na ér tel me.
Bak Im re
Ez a há rom T cí mû tör té net ki szá mít ha tat la nul mû kö dött, il let ve en nek a me cha niz mu sát érez ni le he -
tett. Mindeb bôl az évek so rán kiala kult az, hogy mi lyen kiál lí tá so kat le het a tûrt ka te gó riá ban meg csi -
nál ni. Ez volt a Ba la ton bog lár, és ez volt a Fia tal Mû vé szek Klub ja. Az avant gárd mû vé szet az olyan húszharminc
em ber bôl állt, és ezt egy na gyon pon to san mér he tô pa let tán vagy ská lán el le het he lyez ni az
olyan öndestruktív an ti po li ti kustól, mint a Ma jor Já nos, egé szen a tu da to san, par ti zán mó don po li ti zá -
ló mû vé sze kig, mint, mond juk, Szentjóby Ta más. Ez utób bi tí pus nak a ké sôi pél dá ja volt az Inconnu
csoport. De ez már in kább a nyolcvanas évek, és ôk be val lot tan, ha nem is a rend szer meg dön té sé re,
de min den kép pen a ha ta lom ir ri tá lá sá ra és pro vo ká lá sá ra tö re ked tek. Ren ge te get le het ne ar ról be szél -
ni, hogy a ko ráb bi idô szak ban is, szin te elô re ki szá mít ha tó volt, hogy egy cso portkiál lí tás ese tén kik
vol tak azok, aki ket egé szen biz to san min dig be til tot tak vagy ki szed ték az anya gu kat. De, mond juk,
Szentjóby Ta más és Er dély Mik lós kö zött is elég nagy kü lönb ség volt a po li ti zá lás mi ként jét il le tôen.
Mind a ket ten igye kez tek al ter na tív és mû vé szi megol dá so kat ad ni po li ti kai ki hí vá sok ra vagy kér dé -
sek re, de Szentjóby naprakészebb volt, ne ki vol tak kül föl di re fe ren ciái, Er dély Mik lós pe dig in kább
filozo fi ku sabb, szürrealistább volt, el von tabb szin ten nyi lat koz tak meg a dol gai. Igaz, hogy egy se reg
eset ben ép pen ezért, mert ke vés bé volt di rekt a do log, ô jár ta meg job ban. Szóval, ami kor az em ber azt
hit te, hogy egy ilyen nyílt pro vo ká ció nál azon na li re tor zió kö vetke zik, ez jó részt nem így volt. A ha ta -
lom ter mé sze té hez tar to zott, hogy szá má ra rend kí vül ir ri tá lóan ha tott, ami kor nem ér tet te, hogy mi rôl
van szó, és ak kor csap ko dott a leginkább, ami kor az il le tô do log tel je sen ár tat lan nak bi zo nyult. Er re is
van egy na gyon jó pél dám. Er dély Mik lós nak volt egy hí res sé vált mû ve, amely két fény kép-rep ro duk -
cióból, két arc kép bôl állt, és egy aláírás ból, ame lyen az állt, hogy: „Két sze mély, aki dön tôen be fo lyá -
sol ta az éle te met.” A ket tô kö zül az egyik Sze nes Zsu zsa, a fe le sé ge, a má sik pe dig Kádár János, az
MSZMP el sô tit ká ra volt. Eb bôl na gyon nagy baj lett. Pe dig Er dély Miklós nem ál lí tott mást, mint azt,
hogy ez a két em ber je len tôs ha tás sal volt az ô sor sá ra, amit né hány mil lió tár sá val együtt nyu god tan
el mond ha tott. […] Na gyon szub jek tív volt idôn ként a dol gok megíté lé se. Ez volt az az idô szak, ami kor
a nagy po li ti ká ban, moszkvai nyo más ra, vé ge lett az új gaz da sá gi me cha niz mus nak, és a mû vé szet ben
is egy faj ta be ke mé nyí tés kö vet ke zett. Kü lön fé le kiál lí tá so kat csak ezért til tot tak be. Na gyon jól emlékszem
ép pen ar ra a nagy (72-re vagy 73-ra ter ve zett) konceptuális kiál lí tás ra, amit a szé kes fe hér vá ri múzeum -
ban akar tunk meg ren dez ni, és csak jó val ké sôbb tud tam meg, ép pen Kovalovszky Már tá tól, hogy ôk
kap tak egy ha tá ro zott uta sí tást, hogy azt nem sza bad nekik meg csi nál ni. Ez nem vé let len, hi szen a
konceptuális mû vé szet nek volt egy faj ta po li ti kai szí ne ze te. Ez egy részt ma gá val a lé té vel és a fur csa -
sá gá val, más részt pe dig a kom mu ni ká ciós ügyes sé gé vel – mert egy se reg olyan csa tor nát hasz nált ki,
amely ôri zet len volt –, har mad részt pe dig a ki mon dot tan po li ti kai jel le gû mun kái val, mû vei vel volt kap -
cso la tos.
Beke Lász ló
203