Törvénytelen Avantgárd

309. A ketrecben Can Togay (a „törpe”), mögötte Breznyik
Péter és Kollár Marianne
ak kor csak va la mi szi vár gás lett vol na, szó val egy pár
csep pet je len tett volna. De így, ahogy be haj tot ta a kar -
ját, hir te len nagy su gár ban ki fröccsent a vér a ka kaó -
ra, a ka lács ra és a fe hér asz tal ra. Elég harc edzet tek vol -
tak a né zôk. Azon kí vül, hogy né hány el foj tott gesz tus
tör tént, nem volt va la mi nagy re me gés, ami tu laj don -
kép pen az el me ál la po tunk ra is utal, mind annyiunk el -
me ál la po tá ra, hogy mennyi re el foj tot tuk eb ben a get tó -
lét ben, eb ben a víz alá szo rí tott lét ben az ér zé sein ket
és az in du la tain kat. Ez sok kal jel lem zôbb a szi tuá ció ra,
ar ra, hogy mi volt ak kor Ma gyaror szá gon. Sen ki nem
lett rosszul, vagy nem mu tat ta, in kább meg ful ladt vol -
na, csak ne lás sák a töb biek, nem üvöl tött sen ki. Ez egy
döb be ne tes ese mény volt, és hogy ha ma lát nám ezt a
dol got, hát én elájul nék, de biz tos, hogy va la mi ré mes
do log tör tén ne. Ak kor ez va la hogy egy részt el fo gad ha -
tó volt, mert mint mû vé szet a le ve gô ben volt. Már ma -
ga a je le net is egy ki ál tás- sze rû ese mény volt, ami azt
mu tat ta, hogy min dent meg le het, meg kell ten ni. Az
elôadás kö vet ke zô nap ján meg je lent ez a cso dá la tos
ame ri kai nô, Brez nyik Pé ter, és va la mi fé le dia ló gus ba
ke ve re dett a ma jom mal. És, igen, én vol tam a ma jom
hím vessze je. De hát ezek ilyen fi zi ká lis dol gok vol tak.
Egy csúsz dán elô re jöt tem, fél mez te len vol tam, a fe je -
men úszó sap ka volt, me rô ben szim bo li kus áb rá zo lás.
El mond tam né hány sort Wil liam Blake-tôl, a Po kol köz -
mon dá sai ból… A King Kong-öt let, az on nan jött, hogy
én báb szín há zaz tam a gye re kek nek va sár na pon ként,
és hol Ham le tet, hol ezt, hol azt ját szot tam, és egy szer
vé let le nül a King Kong be csú szott a mû sor ba… Nem gon -
do lom, hogy ha tal mi szim bó lum ról volt szó. A Wil liam
Bla ke szö ve gek ben ter mé sze te sen ben ne van nak a ha -
tal mi mû kö dés re vo nat ko zó gon do la tok, de a poszt-mo -
ra li tás szö ve gei vol tak ezek már ak kor is, te hát nem el -
fo gad ni azt a mo ra li tást, ami ural ja a me zônyt, és amit
min den ha ta lom fel hasz nál. Nem csak az a ha ta lom, ame -
lyik po li ti kai lag irá nyít egy or szá got, nem csak az a ha -
ta lom, ame lyik vég re hajt ja ezt a po li ti kát, ha nem az a
bel sô mo ra li tás, ami ben köz vet le nül élünk, te hát az ut -
cán, az em be rek kö zött, ami miatt rá mond ják az em ber -
re, hogy rossz, vagy jó. És még a ba rá tok mo ra li tá sá ról
is szó volt, egy más megíté lé sé rôl. És ez a Kin der gar ten,
vagyis óvo dás hely zet, ami ak kor je len volt, ez az zal
szem ben egy egész sé ges, ci ni kus hang nem volt.”
(In ter jú Ha lász Pé ter rel, 1998)
III. NAP (ün nep)
Szür kü let.
A tör pe fe hér ket rec be zár va ken -
dôt fon a ká pol na elôtt (a ma jom bô -
ré nek anya gá ból).
Bees te le dik és sok né zô au tó val ér -
ke zett.
Az au tók du dál va, fény szó róz va kör -
be ve szik a tör pét. Min den ki min dent
fény ké pez. A „nô” oda lép a tör pé -
hez, ki kap ja ke zé bôl a ken dôt, a
tör pe fölemel ke dik a le ve gô be.
A „nô” vál lá ra te rí ti a ken dôt és
bemegy a ká pol ná ba. Két fér fi
kieme li a tör pét a ket rec bôl és be -
vi szi a ká pol ná ba. A ká pol ná ban pop -
ze ne szól. A né zôk be tó dul nak a ká -
pol ná ba, ahol a nagy ma jom áll,
elôt te a ki té pett „fal losz”. Né zôk
és sze rep lôk tán col nak a ze né re. Fo -
tó zás. A „nô” le fény ké pez te ti ma gát
a King Kong gal, a „fal losszal”, egyegy
né zô vel, a tör pé vel, a
táncpartnerével. A „nô” ab ba hagy ja
a tán cot. A ze ne el hall gat. A „nô”
le tér del a „fal losz” mel lé, né zi,
majd le ve szi an nak gu mi sap ká ját és
a sa ját ha já ra húz za. Föláll. El tû -
nik a ma jom mö gött, majd meg je le -
nik an nak új „fal lo sza ként”. Ma dár -
fütty.- vé ge -
(For rás: AL 5, 1983. nyár, 47–51. o.)
„Már nem em lék szem pon to san, hogy kit ho gyan és mi -
kor hí vott meg Ga lán tai, de az el sô iga zán ko moly do -
log, amit ott csi nál tunk, az a King Kong volt. En nek az
volt az elôz mé nye, hogy ki men tem tu ris ta út ra Pá rizs -
ba, és ott lát tam a King Kong-fil met, ami ret te ne te sen
ha tott rám. Lel ke sen me sél tem a tár saim nak, és en nek
az el sô reak ció ja egy gye rek já ték volt, amit Ha lász Pé -
ter csi nált meg bá buk kal, gye re kek nek. Ké sôbb Bog lá -
ron há romna pos já té kot csi nál tunk King Kong cím mel.
Itt rög tön el mon dok egy kis szto rit. Bog lá ron az em ber
nem csak le ro hant és mû vé sze tet csi nált, vagy elôadást
tar tott, ha nem ott ma radt, né ha na po kig, he te kig. Mi is
lent alud tunk a ká pol ná ban, töb bé-ke vés bé a föl dön,
mert na gyon me leg volt. Ko ra haj nal volt, és egy szer csak
be lé pett egy tu ris tacso port a ká pol ná ba. Kül föl diek vol -
tak, egy apu ka, anyu ka és a gye re kük. En gem nem lát -
tak, mert az aj tó mö gött fe küd tem. A ká pol ná ban, az ol -
tár he lyén, aho vá fölépí tet tük, ott állt a há rom mé ter
ma gas szôr mók, fe ke te King Kong. A fér fi két-há rom lé -
pést tett az ol tár fe lé, és egy szer csak ke resz tet ve tett.
Én ak kor úgy érez tem, hogy kész, szó val, hogy en nél
mû vé szib ben, en nél töb bet nem le het akar ni, mint ami
tör tént. Fo gal mam sincs, hogy miért ve tett ke resz tet.
Vagy nem hit te el, amit lá tott, vagy pe dig el hit te, de azt
gon dol ta, hogy ez most ak kor itt egy faj ta val lás. Szó val
fo gal mam sincs. De a lé nyeg az, hogy ke resz tet ve tett,
és az tán megil le tô döt ten ki vo nult. Cso dá la to san érez -
tem ma ga mat et tôl […] An nak el le né re, hogy ké sôbb
meg vál toz tat tuk az elôadást ház kör nye zet re – mert ját -
szot tuk a Do hány ut ca 20-ban is –, de a kör nye zet be
175
310. A „nô”
(Breznyik Péter)
a majommal kacérkodik