Törvénytelen Avantgárd

48.
Jegy zô könyv
1 Az 1972-es év el sô kiál lí -
tásai nak el bí rá lá sá ra fel -
kért lek to rá tu si zsû ri az
anya got ugyan meg te kin tet -
te, de a jegy zô köny vet nem
ír ta alá. Má jus 29-re a Lek -
to rá tus a do ku men tum ban
sze rep lô szak em be rek bôl
ál ló új zsû rit hí vott össze,
akik az el vi ál lás fog la lást
kö ve tô vá lo ga tás után jó vá -
hagy ták a kiál lí tás ra ke rü lô
mû vek lis tá ját.
2 A Ma gyar Kép zô- és Ipar -
mû vé szek Szö vet sé ge.
Fel vé ve: 1972. má jus 29-én a Ba la to ni (sic!) Ká pol na Tár lat bí rá la tá val
kap cso la tos el vi ál lás fog la lás ról. 1
Je len van nak:
Or mos Ti bor igaz ga tó
Bar tha Éva igaz ga tó h.
Dr. Hol ló si Ist ván né e. a.
Ha vas Va lé ria e. a.
Bod ro gi Mi hály né jkv. v.
Tek nôs Pé ter né e. a.
Meg hí vot tak:
Dá vid Ka ta lin müt.
Né meth La jos müt.
So mo gyi Jó zsef szm.
Csík Ist ván fm.
Ei gel Ist ván fm.
dr. Pusz tai Gab riel la /Mûv.M./
Or mos Ti bor: Is mer te tem az elv tár sak kal, mié rt hív tam meg Önö ket. Itt
van ez a Ba la to ni (Sic!) Ká pol na Tár lat. Olyan irány za tok be mu ta tá sá val
je lent kez tek, me lyek nél el gon dol koz ta tó, hogy mit te gyen a Lek to rá tus.
Ilyen tö rek vé sek kel gyak ran fo gunk ta lál koz ni. Ne héz fe la dat elôtt ál -
lunk, mert ha „nem”-mel vá la szo lunk, ak kor megold juk-e a kér dést, vagy
ha „igen”-nel, ak kor is megold juk-e a kér dést?
Azért kér tem, hogy a Szö vet ség 2 kiál lí tá si bi zott sá gá nak né hány tag ja
jöj jön el, és az el vi ál lás fog la lást ad ják meg. Ilyen kiál lí tást en ge dé -
lyez ni he lyes vagy hely te len? Pró bál junk va la mi fé le esz me cse rét foly tat -
ni, mert nem sze ret ném egyé ni vé le mé nyem és íz lé sem alap ján egy sze rûen
eluta sí ta ni eze ket a mû ve ket.
Ké rem olyan ál lás fog la lá su kat, mely re néz ve a ké sôb biek ben tá masz kod -
ni le het.
So mo gyi Jó zsef: Az a vé le mé nyem, hogy ha olyan mû vé szet tel áll tam szem -
ben, amit nem bír tam csi nál ni vagy nem vágy tam csi nál ni, és nem ju tott
eszem be, so sem men tem a ma gam szub jek tív bel sô tör vé nyei ha tá sá ba, el -
vet ni sem se gí tet tem.
Még annyi val is tar to zom ma gam nak és a nyil vá nos ság nak, hogy na gyon
sok mû van, ami bel sô bol dog sá got tud nyúj ta ni. Azt hi szem, hogy ez olyan
ele ven és lé te zô erô, mely[et] már majd nem hogy nem sza bad aka dá lyoz ni,
ho gy a mû vé szet egye te mes áram la tá nak út ját el zár juk, mert ha pár hu za -
mot vo nunk más mû vé szi tö rek vé sek kel, azt ta pasz tal juk, min de nütt az új,
a még mo der nebb fe lé ha la dunk.
Azt hi szem, nem vol na he lyes hi va tal ból vissza tar ta ni, az ál ta lá nos
kul túr po li ti kai szán dé kunk nem zár ja ki an nak le he tô sé gét, hogy le hes -
sen pró bál koz ni. Nem tud ni, hogy az ilyen kí sér le te zés nem tud-e to vább -
lé pés re ser ken te ni.
A XX. szá zad je len tôs mû vei nek ár nyé ká ban tel je sen új já szer vez ték ma -
gu kat. Hogy azo kon a ke re te ken be lül, ami ben meg van a tö rek vés és a
le he tô ség, hagy juk hogy le gye nek. Ugyanazok kal a fel té te lek kel, amik -
kel a töb biek zsû ri elé ke rül nek, te hát az az in téz mény, ami nek a ke -
zé ben van nak a kiál lí tá si ügyek, ig e nis tud jon ró la. Le gyen zsû ri je és
ezen be lül olyan szán dé kú em be rek le gye nek, akik nek van ér zé ke az ilyen
dol gok hoz. Pró bál juk ki, van egy cso mó do log, ami tet szik és ami nem
za var, és van olyan, am it ele ve ki zá rok. Ne kény sze rül je nek ar ra, hogy
akár ma gánmû ter mek ben mu to gas sák mû vei ket. A misz tifiká ci ót, a ha mis
mí to szok kiala ku lá sát kel le ne na gyon em ber sé ge sen meg szün tet ni, és tény -
leg az zal a tisz te let tel és gond dal vi szo nyul ni ezek hez, ami vel más mû -
vek hez.
262