Törvénytelen Avantgárd

1973-ban – ahogy a meg hí vó ír ja – „ju go szláv kol lé gá kat” is ven dé gül lát tam, egy ki -
lenc ta gú vaj da sá gi cso por tot, az idô sze rû mû vé sze ti irány za tok – a ne o konst ruk ti viz mus,
az in ter ven ci o niz mus, a vi zuá lis ku ta tá sok, a kon cep tu á lis mû vé szet, a vi zuá lis köl té szet
stb. kép vi se le té ben. Ju go szlá via ak kor ugyanúgy a szo cia liz must épí tet te, de nem volt „íz -
lés ter ror”, a mû vé szet te rü le té re a po li ti ka nem tört be. Ezt se ho gyan sem tud tam fel dol -
goz ni. Min dig ar ra a kö vet kez te tés re ju tot tam, hogy csak ma gunk le he tünk az okai sa -
ját nyo mo rult hely ze tünk nek.
Ér de ke sek vol tak Pred rag Šid ja nin au dio vi zuá lis ak ciói (apple 268–270. kép) és La dik
Ka ta lin hang köl té sze ti elôadá sa (apple 274–277. kép). Mind ket ten vissza ját szott és élô han -
got is hasz nál tak. Az elôadá sok hoz mag nó ra volt szük ség, de a mag nóm ép pen ak kor
rom lott el. (Er rôl jut eszem be, hogy mi lyen ne he zen em lék szem vissza a „fej lett szo cia -
liz mus” hiány- és rab ló gaz da sá gá ra, az ér ték nél kü li tár sa da lom hall ga tás kul tú rá já ra.
Könnyeb ben gon do lok Kaf ka vagy Or well ne ga tív utó piái ra, mert azo kat csak ol vas tam.)
Ba la ton bog lá ron és kör nyé kén sem mag nót meg ja ví ta ni, sem bár ki tôl mag nót köl csön -
kér ni nem le he tett. Vár tam La dik Ka ta lint és va la mi „cso dát”, ül tem ta nács ta la nul az aj -
tó val szem ben, néz tem a gyö nyö rû idôt, egy szer csak az aj tó ban meg je lent két is me ret -
len ta ta bá nyai fiú, kezükben egy mag nó val. Nem akar tam hin ni a sze mem nek, éle tem
el sô cso dá ja, pe dig egy sze rû: vé let len egy beesés, koin ci den cia – mon da ná Be ke Lász ló,
aki ép pen eze ket az ese te ket gyûj töt te vé let len nap ló já ba. Az idô be li vé let len egy beesés
ma gya rá zat nélkül ma radt, vi szont a fiúk ról ké sôbb meg tud tam, hogy hoz zám ha son -
lóan kul tu rá lis bû nö zôk, vagyis meg fi gyel tek vol tak. A cso dá ról ké sôbb meg tud tam, hogy
min den, ami a cso dá val ha tá ros, az rend ben van, és csakis az van rend ben.
*
Az utol só, leg na gyobb sza bá sú bog lá ri hap pe ning egy va ló di kon cep ciós/kon cept esemény
volt. Legin kább ta lán film for ga tás ra em lé kez te tett, ka me rák nél kül. A „filmszínész” rend -
ôrök, ka to nák, nyo mo zók, fôhi va tal no kok, beosz tot tak, fi zi kai dol go zók, egy rá dió ri -
por ter, né hány ba rát és a vé let le nül oda té vedt tu ris ták a „for ga tó könyv” sze rint ját szot -
ták sze re pü ket. Kö zön ség nem volt, ezért is vál ha tott a „da rab” kon cep ciós/kon cept
(ko holt/fo ga lom) ese ménnyé.
36 Jo seph Ko suth: Mû vé sze -
ti ta nul má nyok. Knoll Ga le -
rie, Wien– Bu da pest, 1992.
Jo seph Ko suth sze rint: „A fo ga lommû vé szet kö zön sé gét el sô sor ban mû vé szek al kot ják – ami azt je len ti, hogy nem
lé te zik a részt ve vôk tôl el kü lö nült kö zön ség. Így az tán a mû vé szet bi zo nyos ér te lem ben éppoly »ko mollyá« vá lik,
mint a tu do mány vagy a fi lo zó fia, mely nek szin tén nincs kö zön sé ge. Annyi ra ér de kes vagy sem, amennyi re az em -
ber in for mált vagy sem.” 36
A me rev ren dé sze ti sza bá lyok kö zött a kul tú ra el há rí tás kon cep ció ja csak las san bon ta -
ko zott ki. A ne gye dik bog lá ri nyár ele jé re már kör vo na la zó dott a nyílt in téz ke dé sek
módja, és el ké szül he tett a zá ró ese mény for ga tó köny ve. A nyár fo lya mán az idô rö vid -
sé ge miatt, egy faj ta ide ges túl mû kö dés ként, az összes le het sé ges köz hi va tal és ha tó ság
össze fo gott el le nem. Vol tak pél dául fur csa sá gok, mint pél dául: a já rá si biz to sí tó „meg -
tud ta” a köz sé gi be til tó ha tá ro za tot, és fel bon tot ta a hat évig sza bá lyos nak ta lált – a ká -
pol ná ra és a krip tá ra ér vé nyes – biz to sí tá so mat. Miu tán nem volt haj lan dó sem mi lyen
új biz to sí tást köt ni, a me gyei párt szer ve zet el sô tit ká rát ar ról ér te sí tet te, hogy „fel mond -
tam” a biz tosí tá so mat. (Egy bu da pes ti biz to sí tó val szó nél kül megol dot tam a kér dést.)
A rend ôr ség a krip ta be tö rést azért nem vizs gál ta, mert a bér le ti szer zô dé sem ben nem
sze re pelt a kripta, mi köz ben azért kel lett vol na nyo moz nia, mert a biz to sí tás ban sze re -
pelt. Ezután a megyei párt szer ve zet el sô tit ká rát ar ról ér te sí tet te, hogy azért nem nyo -
moz, mert azt gon dol ja, hogy a ba rá taim tör tek be. A tûz ol tó ság vi szont a „nem bé relt”
krip tá ban tá rolt gáz pa lac kért meg bün te tett, az zal az in dok kal, hogy a föld fel szí ne alat -
ti he lyi ség ben ti los gáz pa lac kot tá rol ni, csak hogy a krip ta nem volt a föld alatt, be já ra -
ta a domb ol dal ról nyílt. A legér de ke sebb eset az „en ge dély nél kü li épít ke zés” volt. A lak -
86