Törvénytelen Avantgárd

a ha ta lom és a mû vé szek kö zött azért jö he tett lét re, mert va la hol a mû vé szek át lép tek egy olyan határt,
amit a ha ta lom már nem tu dott el vi sel ni. […] Ka pos vá ron ma is, hogy ha elô hoz zák ezt a té mát, a „bot -
rány”, ez ma radt meg be lô le. Sajnos.
Ami kor ki de rült, hogy a kü lön bö zô fó ru mo kon már vé gig ment az el já rás, a já rá si Kö jál, a já rá si hit köz -
sé gi igaz ga tás, a he lyi ha tó ság el ren del te, hogy köl töz ze nek ki, ma gya rul mond va, nem lett vol na sza -
bad ezt la kás cél já ra hasz nál ni. Nem volt vé cé jük, nem volt olyan kö rül mény, ami alap ján ott nyu god -
tan lak hat tak vol na. Gye re kek kel is lak tak ott. Ek kor jött a ha tó ság, te hát az épí té si igaz ga tás sze re pe,
és el kel lett ren del ni en nek az ál la pot nak a meg szün te té sét. Ma gya rul mond va, ki kel lett la kol tat ni, rend -
be kel lett ten ni a krip tát és az egész lé te sít ményt. Ezt ha tó sá gi for má ban el kel lett ren del nem, amit má -
sod fo kon is jó vá hagy tak, és ki lett ír va, hogy mi kor me gyünk ki és pa kol juk ki az ott lé vô fe les le ges dol -
go kat. […] Ami kor vég re haj tást ren del el az em ber, ak kor nyil ván meg kell vé de nie sa ját ma gát az el len,
hogy ne ta lán tán va la ki fej be kó lint sa, mert ez elô for dul hat na, ha csak egye dül men nék ki, egy lo vas
kocsi val vagy te her au tó val. Kér tem a rend ôr ség se gít sé gét, amit meg is kap tam, mert en nek ez a szabá -
lyos el já rá si mód ja. Össze han golt mun ká val, ra ko dómun ká sok kal, ko csi val, szer szá mok kal, fa la zóesz -
köz zel. Szó val gya kor la ti lag min dent oda kel lett vin ni ah hoz, hogy ezt az ál la po tot meg le hes sen szün -
tet ni. Nyil ván a rend ôr ség is részt vett eb ben. Ha jól em lék szem, öt vagy hat fô vel men tünk ki oda, ki vit tük
a költ ség ve té si üzem fu var esz kö zét, ki vit tem az író gé pet, az ad mi niszt rá tort és kö zöl tem ve lük, hogy
mos tan tól szá mít va ki ta ka rít juk ezt a ku pit vagy in kább disz nó ólat, mert csak en nek le he tett ne vez ni,
mert úgy né zett ki, saj nos. Töb ben vol tak ott, mû vé szek, a ba rá taik, ta lán még a Rá dió tól is vol tak kint,
fény ké pek mu tat ják, hogy fény ké pez tek is ben nün ket. […] És miu tán va la mi kor ezt be fe jez tük, a Galántai
még en gem is meg kí nált egy tál ból, és adott egy ka na lat, hogy én is egyek ve lük, mert ez volt az ebédjük.
De úgy, hogy csak egy ka nál volt és egy bog rács. Na én ez zel a ma gam ré szé rôl be fe je zett nek te kin tet -
tem, ki let tek ta ka rít va, ki let tek pa kol va.
Papp Ist ván,
a ba la ton bog lá ri köz sé gi
ta nács mû sza ki
ügy in té zô je
A Galántai úr nak olyan fur csa volt a ma ga tar tá sa és a meg je le né se. […] Eb ben az egész ben az én sze -
re pem annyi volt, hogy hely szí ni szem lét tar tot tam, és a rossz ál la po to kat jegy zô könyv ben rög zí tet tem.
És ak kor in dult az egész la vi na. És ezen az ala pon a ta nács in téz ke dett. A me gyei ta nács igaz ga tá si osz -
tá lya is jó vá hagy ta a ha tá ro za tot. Ez az egész egy nagy szin tû zûr volt. Azt nem tud tam, hogy utá na mi
tör tént. Én na gyon szi go rú felügye lôi vo na lon dol goz tam. Meg mon dom ôszin tén, a já rás réme vol tam.
[…] Az én ke zem ben volt a szu rony, én vol tam a köz ka to na. A köz ka to na kül di a je len tést a pa rancs -
nok nak, a pa rancs nok kül di to vább. Te hát utá na a me gyei, a já rá si ta nács föl ter jesz tet te az igaz ga tá si
osz tály ra, az it te ni igaz ga tá si osz tály el küld te a me gyei ta nács igaz ga tá si osz tá lyá hoz, ak kor in nen el -
ment az egész té ma a me gyei Kö jál hoz. Ami kor már a fe let te sek nyi lat koz tak, ak kor én el tûn tem mint
sze rep lô. Te hát én el sô fo kon in téz ked tem, és utá na ment az egész in téz ke dés me gyei szint rôl a mi -
nisz té rium hoz.
Schneider Ist ván né,
já rá si Kö jál-felügye lô
A fa lu so ha nem szólt azért, hogy va la mi ott nem jól megy. Ha hal lot tam is va la mit, ak kor az min dig hiva -
ta los rész rôl jött, hogy nem fi gye lek oda, hogy mi lyen or giák van nak. Mond tam, nem tu dok ró la. […]
Az egész ség ügyi mi nisz ter, a Kö jál szólt, hogy itt kiál lí tá si te rem van, és köz ben meg nin csen ren des
vé cé, nincs víz leöb lí tô stb. Hát azon nem is cso dál koz tam, mert itt víz sem volt nyá ron, mert oda fönn a
dom bon nem volt nagy nyo más, és nem ment föl a víz. Te hát hiá ba lett vol na oda egy szu per jó vé cé
épít ve, ak kor sem tud ták vol na hasz nál ni. […] Ma gát a püs pö köt kény sze rí tet ték vagy szó lí tot ták fel,
hogy in téz ked jen [a bér le ti szer zô dés fel bon tá sa ügyé ben]. Én a püs pök úr ral be szél tem elôt te, hogy
nem va gyok haj lan dó föl bon ta ni a szer zô dést, de ô kény te len volt en gem hi va ta lo san uta sí ta ni. […]
És ak kor köz ben meg kap tuk az idé zést a bí ró ság ra, hogy ezt az ügyet tár gyal juk. Galántai urat meg ke -
res tem, ô azt mond ta, menj csak el, én nem me gyek, úgyis ezek nek lesz iga zuk. Egye dül vol tam ott, és
ak kor a ha tá ro za tot ki mond ták, hogy Galántai úré kat ki kell ten ni. Azt hi szem, az is bán tot ta itt a köz -
Szôllôsi Fe renc,
Ba la ton bog lár
plé bá no sa
209