Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A MAGYAR ŐSHAZA ÉS A NEMZETI HAGYOMÁNY 15
plaga orientali velut locuste ex heremo prodeuntes, majoré
Ungaria, Bulgária, Cumania, Ruscia nec non Polonia
et Moravia, castris et munitionibus quibusdam exceptis, que usque
hodie se ipsos defendunt, depopulatis, . . . regnum nostrum totum
ultra Danubium noviter proh dolor occuparunt . . -» 1 )
A XIII. sz. közepe táján nemcsak a magyar, hanem az
európai közvélemény is gyakran foglalkozik a magyar dominikánusok
útjával s Magna Hungária gyászos sorsával. íme a fontosabb
adatok időrendben:
Piano
Carpini.
A tatár hordák pusztításai, Oroszország és Magyarország
I romlása rémületbe ejtette egész Európát. IX. GERGELY pápa
keresztes hadat hirdetett a tatárok ellen ; utóda, IV. INCE elhatározta,
hogy néhány szerzetest küld Ázsiába, hogy a tatárokról
közelebbi értesüléseket szerezzenek, s ha lehet, megnyerje a vad
hódítókat a keresztyénség számára. Ezt a naiv reményt az akkor
még elevenen élő JOHANNES PRESBYTER legendája, a nagy keleti
keresztyén királyba vetett hit teszi némileg érthetővé. Az északi,
Oroszországon keresztül küldendő követség vezetője JOHANNES Í»B
PLANO CARPINI ferencrendi szerzetes lett. 2 ) A pápa által kiállított
megbízólevél dátuma 1245 március 5; PIANO CARPINI és társai
másfél hónappal később, április 16-án keltek útra. Az 1245 június
20-án megnyílt lyoni zsinat minden tekintetben helyeselte a pápa
rendelkezéseit. 3 )
PIANO CARPINI Kölnön, Prágán, Krakkón és Vladimíron keresztül
1246 február 4-én eljutott Kievbe, amely már mongol
fennhatóság alatt állott, s innen nagyjában nyugat-keleti irányban
x ) Cod. ms. bibi. C. R. Aul. Vind. N. 590, f. 92; először
HORMAYR közölte (BÖHMER szívességéből) Die goldene Chronik von
Hohenschwangau c. munkájának oklevéltárában (Urkunde 65);
vö. ÉRBEN, Regesta dipl. Regni Bohemiae I. 493—4.
*) Egyidejűleg ugyanis egy másik küldöttség is útnak indult
ASCELLINÜS vezetésével Kisázsián keresztül, de csak Perzsiáig
jutott el.
3 ) A megbízást tehát nem a lyoni zsinat adta, mint általában
tévesen hiszik (vö. D'AVEZAC, Notices sur les anciens voyages
de Tartarie en général, Recueil de Voyages, IV. 464).
*