Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

192 GOMBOCZ ZOLTÁN
(tehát évtizedekkel Jugria tulaj donképeni meghódítása előtt)
egészen NAGY PÉTER idejéig élő hagyomány volt.
1488 óta a nagyfejedelem felvette címei közé ezt is: Jugria
fejedelme (velikij knjaz jugorskij) s nem érdektelen, hogy az
1491-ben épült Kremlre az olasz építőmester, SOLARIO ezt vésette
fel: „. . Dux Volodimeriae Moscovie NovogardieTiferiae Plescovie
Veticie Ongarie Buolgarie. .. Turres Condere Fet. Statuit Petrus
Antonides Solarius Mediolanensis Anno Nat. Domini 1491. K.
Iulii". Tehát nem Jugriae, hanem Ongarie! (a feliratot a XVIII.
sz. végén COXE angol utazó másolta le, Reise durch Polen,
Bussla?id, Schweden, und Dánemark. Aus dem engl. J. PEZZL, I.
196). Az a görög ügyvivő, akivel HERBERSTEIN első útja alkalmával
Moszkvában tárgyalt, kijelentette, hogy a nagyhercegnek
joga van Magyarországra, mert a hunok, akik majdnem egész
Európát meghódították, Jugriából indultak ki, tehát az ő alattvalói
voltak. A holland VITBEN, aki a XVII. sz. elején járt Oroszföldön,
megemlíti, hogy „Moszkvában azt hiszik, hogy a magyarok
Jugria és Permia népeitől származnak, mert szokásaik megegyeznek
egymással" (Nord en Ost Tartarye, ed. alt. London,
p. 776). BÉL MÁTYÁS írja NAGY PÉTER cárról: „Sünt, qui audierunt
Petrum Russorum imperatorem Francisco Rákóczi principi, in
Polonia tunc exuli, jocabundum affirmasse, Hungaros suae ditionis
homines esse, eosque ex Juhriaprofugos" (Adparatus ad históriám
Hungáriáé p. 102). Állítólag ugyancsak NAGY PÉTER Bécsben egy
alkalommal „néhány magyar gavallért az ő szökevényeinek nevezett,
mert őseiket országából kiköltözötteknek vélte*. (ZICHY
JENŐ GR. III. Ázsiai utaz. VI. 21).
Bármilyen valószínűtlennek tűnjék is fel az első pillanatra,
mégis azt hiszem, hogy a moszkvai hagyomány végeredményben
csakugyan a magyarok ós onogur-bolgárok jugriai tartózkodásának
halovány emlékét őrizte meg.
ZICHY ISTVÁN GR. magyar őstörténeti kutatásainak egyik legtetszetősebb
eredménye az a feltevés, hogy a magyarság mint a
finnugorságnak kezdettől fogva legkeletibb tagja először jut át az
Urálon, az erdő- és stepperégió határára. Itt kezdődik az érintkezés
a bolgár-törökséggel, amely a halászó-vadászó ugor-magyarokat
megszervezi, megtanítja az állattenyésztésre és földmívelésre.
Törők vezetés alatt jut le a magyarság a Kaukázus vidékére,