Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A NYELVÚJÍTÁS 353
főnevek: akaratlanság, lehetőség, olvasottság, testiség, többség; —
melléknevek: idő-, rend-, természet-, vallásszeri (ma: -szerű);
többszerü; érzéketlen; egges, többes (szám); lelkiismeretes, ingyenes,
szántszándékos, szokásos, veszélyes; — igék: bebizonyít, eltulajdonít',
függed; hitelesít; mutatkozik.
44. BIHARI FERENC, gyulafehérvári rektor, ki CsAHOLczival a
szókészlete miatt nagyon becses Index Vocabulorum-ot szerkesztette
(1654), sok új szó szerzője: deszkázat, lovasság, utas; németes;
homokoz; ellentétel, rabszolga.
45. APÁCAI CSERE JÁNOS, a magyar nevelés atyja, a műszókószitésben
is úttörő. Az Encyclopaediában (1653) és a Logikácskában
(1654), a legelvontabb tudományok fogalmainak igyekszik
magyar szavakat adni s kivált a mennyiség- és mértan, valamint
a bölcselet magyar műnyelvét alapozza meg. Míg a teológusok
munkássága némileg kész anyagot talált, neki szinte semmiből kellett
teremtenie. Eleinte elijed a magyar „nyelvnek elegendő szók
nélkül szűkölködő mivolta s mintegy mezítelensége" miatt szándékától
; majd GELEJIÍŐI veszi a használhatókat; azután felbuzdul
DESCARTES francia, még inkább GAZA görög író példáján, ki a latin
nyelv számára sok új műszót teremtett és elszánja magát, hogy
nemzetének magyarul adja a tudomány eredményeit. Már BOD PÉTER
észreveszi, hogy „sok magyar szókat újonnan csinált s mintegy
legelsőben jeget akart törni a tudományok megértetésére" (Athenás
12. 1.), „de ebben őtet vagy senki, vagy igen kevesen követték".
(Vitézk. anyaszentegyház. Elősz.) Műszavai magukon viselik a latin
minta képét; GELEJI kívánságát, hogy egy latin szót egy magyarral
fejezzünk ki, ritkán bírja teljesíteni. Legtöbb szava körülírásos
íordítás, pl. subiectum: alája vettetett dolog (a mai ,alany' már nem
fordítás, hanem utánaképzés). Melléknevei közt egész serege van a
körülményes -ási, -ési képzésűeknek: látási, megtartási. Legtöbb
szava feledségbe ment, de egynéhány ma is őrzi emlékét: alkonyodat,
arányosság), együttlét, kiterjedtség, középpont, súrlódás;
számláló, nevező, osztó, osztandó.
46. MIKOLAI HEGEDŰS JÁNOS A mennyei igazság tüzes oszlopa
(1648) utószavában szintén panaszolja az elvont gondolkodás műszavainak
hiányát s a nyelv „szűk voltát" és vagy huszonöt szóból álló
jegyzéket állít össze; legtöbbnyire körülírás, nincs meg benne a
nyelvújító kellő merészsége, mert úgymond: „találtam egy nagy
Nyelvtudományi KözleményékIXLVl. 23