Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

328 TOLNAI VILMOS
tanak tehát nemcsak az új szavak, hanem új, az eddigi nyelvszokástól
eltérő, gyakran vele ellenkező kapcsolatok, szófűzési
rendellenességek (soloecismus) s az idegen
kapcsolatok szándékos átültetése (xenologism us) is.
9. Van a nyelvújításon kívül más természetű mesterséges nyelvalkotás
is: a titkos nyelvek, chiffreszótárak, mesterséges világnyelvek,
mint a volapük, esperanto, ido; tolvajnyelvek, a simándi
nyomorékok köztársaságának nyelve. 1 ) Ezek azonban lényegesen
mások. Szándékuk az, hogy magukat minden nyelvközösségtől elkülönítsék,
hogy őket senki más ne értse, vagy hogy a nemzeti nyelvek
fölé emelkedve a világpolgárság délibábos eszményét szolgálják.
A nyelvújítás pedig egy bizonyos nyelven, egy bizonyos
nyelvközösségen belül, érte és általa fejti ki működését. Amazoknak
esetleges tárgyalása tehát a nyelvtudománynak egészen más fejezetébe
tartozik.
A nyelvújítás okai.
10. A nyelvújítás okainak megállapításában szem előtt tartandó,
hogy az okoknak különváló felsorolása és szétválasztása
voltaképpen elméleti értékű és csupán az áttekinthetőségért történik,
a valóságban azonban ezek az okok Fokszorosan egybeszövődnek.
A nyelvújítás több ok együttes hatásának eredménye. Különválaszthatjuk
őket nyelvi, művelődési, esztétikai, elméleti és
politikai okokra, kereshetjük idegen nyelvek hatását és
hasonló folyamatok példáját. Mivel pedig a nyelvújítás minden
nyelv történetében megvan, mindeniket ismét általános (egyetemes
nyelvi) és különös (nemzeti) szempontból lehet tekinteni.
11. Belső nyelvi okok. Ezek, mint a nyelvújítás megindítói,
általában akkor jelentkeznek, mikor a kifejezendő tartalom
mennyisége meghaladja a természetes nyelvfejlődés méreteit, mikor
új képzetek olyan tömegesen és rohamosan tódulnak a tudatba,
hogy a meglévő nyelvanyag nem elégséges a kifejezésükre, sem
lehetőséget nem ad az önkénytelen gyarapodásra. Ilyenkor áll elő
a szükség érzete, mely elsőben is az egyénekben nyilvánul,
de bizonyos körülmények közt tömegjelenséggé is válhatik.
') 1536; 1. OLÁH MIKLÓS, Hungária és FÁBIÁN GÁBOR, Arad vármegye leírása
156; vö. TOLNAI, MNy. XVIII, 38. — TOLNAI, Emke-szavak. MNy. XVII, 110; —
ZOLNAI BÉLA, A látható nyelv. Minerva V, 66. 1926.