Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

58 KLEMM ANTAL
ségbe vagyon, mely jó egésséget kivánök te Nagyságodnak es
lenni. L. 1556. Uo. 1911. 445.
Ugyancsak latin, német mintára a mi vonatkozó névmást
a főmondat egész tartalmára is vonatkoztatják (vö. Nyr.
1:432; 4:388; 29:348; SIMONYI, Hely. Magy. 57; Tanáregy.
Közi. 1915. 72, 281; MNyv. 10:418; NyF. 43:22; 51:47).
Pl. Nevettem, amit ritkán teszek, egész szívemből. Kárm. F. 24.
(e. h. pedig ezt). Régen a ki, mely vonatkozó névmást is használták
így s régiességképen a kit ma (vö. LEHE, Toldi 85) is
használják még így: anyámat vén korában minden marhájából
kitolvajlám és fosztani, ki miatt bánatjában megbolondúla. Balassi
Menyh; ár. RMK. 7:275. sok terek hót meg, kit szemekkel
láttak. L. 1556. TörtT. 1911. 563. Egynehány nyelvet tudott,
mely igen ritka a török császárok között. Mik : TörL. 167. Nagyon
megromlottam; valamely zsiványok Három új hámomat üresen
hagyának, Ki miatt szántatlan, vetetlen maradtam. Ar: Tsz. 1:17.
Néha mely dolog kifejezés vonatkozik a főmondat egész tartalmára
: Thoabba nem akar semy friget thartany, mell dolog nekynk
nem jo hyr. L. 1549. LevT. 1:60.
6. A magyarban a XV. századig a vonatkozó névmások
nem különböztek a kérdő határozatlan névmásoktól, ekkor
az eredeti ki, mi, mely stb. vonatkozó névmás a mutató
(az, a) névmással kapcsolódott össze, mint feljebb láttuk. Újabb
alak a minő, aminő vonatkozó névmás is, ez a régi: mlemo,
me nemeiv, menemo (NySz.) összevonásából keletkezett. Az összevont
alak csak 1769 óta (egy bizonytalan XVI. századi adaton
kívül) van kimutatva az irodalomban (MNyv. 6:34, 185; 9:12;
Nyr, 37 : 417 ; 42 :90, 236 ; 46 : 236). Hasonlóképen újabb alak a
milyen is, az irodalomban az amilyen először 1770 óta van
kimutatva (MNyv. 6:34), régen helyette mely, melly, mellyen,
„a mely, a mellyen alakokat használták (NySz. NyK. 24:408;
Nyr. 34:380 j. ol nag torodélm lezén méí sonha nem volt.
Münch.-k. 59. leznék kedeg azoc torodelmnéc napi ollac melféc
nem voltac. Uo. 98., 88. stb. az eredetiben: oía, qualis). Az utóbbiakéi
a mai milyen, mily alakok az ilyen, ily hatása alatt keletkeztek.
7. A mely, amely vonatkozó névmás használatában azonban
visszafejlődés is történt. Főnév után ugyanis ma már