Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A MAGYAR TŐVÉGHANGZÓK 249
Dom.-k. 126; vydrek- Érdy-k. 124. Ez esetekben az e nagyrészt e-t
jelölhet, ha pedig nyilt e-nek ejtették volna egyes kódexírók, az is
e szavakban e-re megy vissza. Ugyancsak é'-t lehet olvasni azokban
az esetekben is, ahol az e mai o helyén van; ilyen példák: hoherek-
Érdy-k. 153, 548; fyrek- Döbr.-k. 442; vö. még kinoc Guary-k. 93.
Igen ritka a középzártságú tővéghangzó a u-tövekben. Csupán
néhány esetben fordul elő ö jelölés a nagyon erősen ó'-ző kódexekhen
vagy azokban a nyelvemlékben, melyek erős magánhangzóilleszkedést
mutatnak. Ilyen esetek: bovok Döbr.-k. 223; hiuok-
Debr.-k. I. 45, 97, 124, 153, 89; huuok Ap.-k. I. 36; kormok- Nád.-k.
495; zyu-ok- Czech-k. 119; Érs.-k. I. 236; Tih.-k. 87, 319; ziuők-
Láz.-k. VI. 171; Debr.-k. V. 603; zivok- Döbr.-k. 27, 123, 175; zuuok-
Münch.-k. 115.
Kódexeink adatai tehát arra mutatnak, hogy a középzártságú
tővéghangzó (o, é, Ö) a k többesjel előtt sokkal gyakrabban fordult
•elő, mint a mai nyelvben, s már csupán ez a körülmény is arra
mutat, hogy a nyilt a, e, k többesjel előtt az esetek nagy részében
újabb fejlődés eredménye. Az o =~ a, e =* e változást egyébként kódexeink
nyilt tővéghangzót mutató adatai is bizonyítják; elég található
közöttük, mely o, e, ó'-vel is előfordul.
Példák a-ra: (mai a helyén) agak- Erdy-k. 103 ; ayakak Czech-k.
103 ; aikak Lobk.-k. I. 315 ; -atos u., pl. foglalato/fac Batthy.-k. 307,
310 ; -bb középfokjel u., pl. nagyobak- Jókai-k. 11; bátorok- Thewr.-k.
I. 42; derekak 1566 OklSz.; egyhazak- Jókai-k. 97; fazokak Sánd.-k.
25; fogak- Döbr.-k. 381; gyorfak Sánd.-k. 7; hadak- Döbr.-k. 129;
Hagy apák- Érs.-k. 39 ; hayak- Érs.-k. I. 31 ; halak- Marg.-l. 22; karmák
Erdy-k. 187; hvgak- Döbr.-k. 213; igazak Nád.-k. 76; ynak-
Érs.-k. III. 355; kofarak- Érdy-k. 446; kutak- Debr.-k. I. 223; labak-
Thewr.-k. I. 100; lag'ac Münch.-k. 33 ; likak- Kaz.-k. I. 105; madarak
Keszth.-k. 406; maghaffak Ers.-k. I. 176; nilak- Münch.-k. 165;
nyulak Marg.-l. 4; oldalak Winkl.-k. I. 231; ollyak- Érdy-k. 26; piroffak
Tih.-k. 106; rudak- Münch.-k. 65; fokac Münch.-k. 27; zalak
Weszpr.-k. I. 108; tálak- Marg.-l. 22; part. -tt u., pl. mondottah-
Jókai-k. 7; Vviac Döbr.-k. 253; vtac- Münch.-k. 54; vadak Debr.-k,
I. 145; vafak- Tih.-k. 311 ; vigak Horv.-k. 244; (mai o helyén) almak-
Bécsi-k. II. 118, 208; Csem.-t. 19a; Keszth.-k. 206 ; Aalmak- Fest.-k.
399; angyalak Érs.-k. III. 343; appaftalak Jókai-k. 1; apoftalak-
Tel.-k. II. 247; -ás u., byzonytaffak Lányi-k, III. 415; czappafak-
Jókai-k. 30; -at u., gondolatait- Virg.-k. 144; Azak Birk-k. 2 ; foglyok-
Keszth.-k. 163, 165, 208; galambok- Ap.-k. I. 15; Münch.-k.
17, 171; Peer-k. I. 104; galambac Münch.-k. 31; habbak- Szék.-k.
VI. 361 ; lancak- Lobk.-k. I. 272; langak Érdy-k. 507 ; nagg'ak- Ap.-k.
I. 68; Ollyatannak Kulcs.-k. 293; -ós u., lakofsak- Kulcs.-k. 284;
oftorak- Nád.-k. 266; raivazak- Ap.-k. I. 9; Rauaéac- Münch.-k. 27;
tykak- Peer-k. I. 340.
Nyilt e-vel nyelvemlékeink oly adatait olvashatjuk, melyeket
a Bécsi-k. ilyen e-nek megfelelő betűvel jelöl, vagy amelyekkel szemben
ö nem fordul elő. Példák: -bb középfokjel u., pl. feketebbec-
Bécsi-k. II. 111; konuebec- Bécsi-k. II. 270; Bolcek- Debr.-k. I. 108;
-delm u., pl. feiedelmek- Bécsi-k. I. 12; ebek Debr.-k. I. 39; egerek-
Kaz.-k. I. 105; egiebek Debr.-k. L 21; -él u., kotelec Bécsi-k. II. 21;