Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A MAGYAR TÖVÉGHANGZÓK 435
így: -lal, -lel oo -lál; pl. csaplalev» csaplál MTSz. -daZ, -del co-dál,
dél; pl. harapdál Palócság; csipdel, harapdál, rugdal, faragdal Heves
m., NyF. XVI. 15; c\> harapdál; -dogal, -elégel, -dögei -dogál, -dé'gél, -dogéi;
pl. írdogál, éldögel Szakadat oo möndögél Mohács, Nyr. XXVII. 66; ilyen
váltakozás van még a *-csal, *.cselcw -csal, -csel, *-gal, -gel -gál, -gél
képzőbokrokban is, míg a -kál, -kél csupán -kol. -köl, a -bál csupán
-hol, -böl alakokkal váltakozik; zárt o, e, ö maradt ezeken a változatokon
kívül a -dokol, -dekel- -dököl, -szol, -szol, -sol, -söl, -zsöl, -csol,
-csel képzőbokrokban is, de a -gal, -gel mellett is van -gol, -göl; a
különféle változatok eredete itt is a legnagyobb valószínűség szerint
olyféle analógiás alakulással függ össze, amint ezt egyéb képzőknél
láthattuk. A momentán -all, -éli kialakulására a fuall- Bóesi-k. I. 287;
fuvall- Döbr.-k. 36; Fválla uo. 248; fvalla no. 324 voltak hatással.
Hogy a középzártságú tővéghangzó eredetileg itt is megvolt, azt bizonyítja
a kódexeink koráb'an előforduló zokoll- Debr.-k. I. 184 alak;
a fualkodik MTSz.; fyvalkodeek Csem.-t. 12a féle alakok a biralkodik
stb. (1. MTSz.) kialakulására lehettek hatással. Néhány megemlíthető
különösebb alakváltozat: letveldoz- Érdy-k. 546; lewödöz- uo. 197;
zobalo Beszt. Sz.; társolog Szigetköz, NyF. XXXVIII. 10; mostd Göcsej,
Nyr. XIII. 164; kérlöte, de kérted meg Balatonfelvidék, NyF. XL. 14;
fájló ,fájlal' uo. 25; járkálok Nagykanizsa, NyF. XLVIII. A tővéghangzó
kiesése itt is maganhangzós képzők és ragok előtt jutott a legnagyobb
kiterjedésre. (Vö. Thyndekle s vált. XV. sz.-i oklevelekben 4-szer;
neldekles, nel dekle SchlSz.; Óldekleef- Érs.-k. I. 8 ; de: tündökölő Tárkány
Nyr. XLIII. 103.)
Az -r, -s, -z gyakorító képzők előtt középzártságú tővéghangzót
találunk, niely zártra megy vissza. Ezt mutatják a következő példák :
kewttrz- Ers.-k. I. 263 ; fvdvz- Szék.-k. VI. 373 ; fvdwz- no. 372; kwtioz -
Viravk. 72; wlücz- uo. 71; kuiwz- Göm.-k. V. 44. Példák o, e, ö-re:
folos- Bécsi-k. I. 66; futof- Jók. k. 27; fvtof- Dom.-k. 22; Jók.-k. 11;
fwtof- Érs.-k. II. 315; futos- Debr.-k. III. 342; repef- Döbr.-k. 373;.
rőpof- Kaz.-k. I. 103; repof- Ap.-k. I. 67; 1. még Zekezeu, Zekeseu 1211;
Hordozó 1429; tagadozo SchlSzj.; .áldoz- Jók.-k. 75; hordoz- Jók.-k. 7;
oldoz- Szék.-k. II. 250; ragadoz- Jók.-k. 78; zakadoz- Jók.-k. 86;
helthezo 1450; ewruendez- Jók.-k. 81; eltheivz- 1490*; feddevz- Horv.-k.
249; fodoz- Czech-k. 4; fedőz- Debr.-k III. 333; fytoz- Debr.-k. V. 617;
geriedoz- Guary-k. 63; gyriedoz- Tih.-k. 393; guitoz- Bécsi-k. II. 219,
gyoztbz- Ers.-k. I. 224; hymtoz- Érdy-k. 417; kerdoz- Debr.-k. I. 11.';
'keretoz- Debr.-k. I. 7; kotoz- Czech-k. 70: kethbz- 1 Winkl.-k. I. 124;
kóltóz- Csem.-t. 57a; kuldoz- Sánd.-k. 2; kyldoz- Erdy-k. 410; kydoz-
PJrdy-k. 451; brwendoz- Czech-k. 141; bruondbz- Kaz.-k. III. 196; erwendoz-
Érs.-k. I. ( 295; otoz- Czech-k. 3; oltoz- Czech-k. 38; eltheuz- Fest,-k. 25;
euntoz- Erdy-k. 417; entoz- Erdy-k. 429; repedoz- Debr.-k. V. 570;
roitoz- £ Lobk.-k. II. 80; veritoz- Tih.-k. 11; vereitoz- Winkl.-k. I. 235;
zengedoz- Érs.-k. I. 250; bizonyára nagyrészt e-vel olvashatók azok a
példák, melyekben a mai ö helyén e-t írtak: fedez- Keszth.-k. 305;
Pozs.-k. I. 3; Szék.-k. I. 4; Thewr.-k. I. 5; fódez- Érs.-k. I. 214; Thewr.-k.
I. 132; fevdez- Szék.-k. VI. 372; kelhez- Pozs.-k. I. 3; kettez- Érdy-k.
192; ketez- Érdy-k. 225; Érs.-k. I. 90; Fest.-k. 371; Göm.-k. III. 6;
Keszth.-k. 408; Tel.-k. III. 276; Thewr.-k. I. 5; kbtez- Érs.-k. I. 46,
93; éthez- Csem.-t. 18a; eelthez- Fest.-k. 128, 205, 207; eltez- Érs.-k. I.
96; Keszth.-k. 249; Lobk.-k. III. 221; Pozs.-k. I. 14; Szék.-k. VI. 357*;
28*