Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

438 LOSONCZl ZOLTÁN
I. 180; fekoted Nagysz.-k. 266. Mai nyelvjárásainkban a több helyütt
tőszótagbeli á után előforduló o (pl. az Őrségben: lácczot-, bánót- Nyr.
VII. 320, 321) s az ilyen csángó alakok : borozgot Nyr. XXXVII. 200;
hitiágát, huzágát uo. 303 s Szovátán szövögöt NyF. XIII. 31 külön fejlődés
eredményei. A Vép vidékén előfordul szilát ,szelet' Nyr. XXIX.
174, Mátészalkán féket .fektet* Nyr. XXVI. 541.
Az Át képző történetének nagy irodalma van (1. NyH fi . 70).. Megállapítást
nyert, hogy a képző eredetibb alakja -y\, -yt; a-x-ból később
-j lett, ez előtt, esetleg már a -# előtt is a mélyhangú tövéghangzó
magashangúvá változott, majd összeolvadás útján létrejött az -Át oo ét
képző. A felszólító módban a -%, -/ részben tovább is megmaradt;
ennek folytatásai mai nyelvjárásainkban az éj ={/-al való felszólító
alakok.
Egészen zárt (//, ü, i) tővéghangzók a képző -/, -/-ás és -j- változatai
előtt egyaránt előfordulnak. Ide tartozik a KT. iduzuht adata.
Példák kódexeinkből: Corn.-k.: kemenyhty 153; hagyht- 215; Debr.-k.
I.: meg tiztiht- 58; Dom.-k. : dychevyht- 13, 181; Erdy-k.: ehnyht- 189;
Fest.-k.: byzonyht- 320: bwJdyht- 3Í4; chemetepyht- 384: edefyht- 399:
ere/yht- 113; erewfyU- 191, 388; fordyht- 83, 226, 303; fordyhch 128,
357 ; fordyhchaad 139 ; gyogyyht 407; Kezeryhch 380; pwztyht- 278;
repyht- 175; foka/yhch 69: zabadyhcz 371; zabadyht- 243, 377; fhanyht
10Í, 129, 123, 206; teryhcz 371:' tyztihch 202; yduezyht- 35, 173, 246,
266, stb.; u-ylagofyht- 49, 123; ivylaago/'yht- 227*; trylaagofyhch 378 ;
Marg.-l.: gyogyht- 124 ; Péld.-k. I: megzabadiht- 9 ; Péld.-k. III: batoryht-
80 ^tiztyht 79; Pozs.-k. III: tyztyht- 46; nylagoftyht- 46 ; Virg.-k. :
vzttiueryht- 138; Vitk.-k.: bizotrnyht- 1; hozihcad. 14, (rendesen így);
-it előtt: Érs.-k. I.: forduyth- 274; yndwyt- 253 ; yndwyth- 197, 204,
271, 280; tiztuyt- 117; tyzthivyt- 243; uyicyt- 221; ehnywyt- 227; eeppwyt-
119; Jók.-k.: ayuytatof- 26 ; tanm/t- 17 ; Kaz.-k. I.: bizonuith- 6 ; byzonuit-
29; Kaz.-k. III. : byzomryt- 179; Thewr.-k. I. : wywyt- 211; Tih.-k. :
byzonuith- 9, 354; bizonuit- 205, 258; Winkl.-k.: I: zomoncyt- 248; 1.
még: eppui'ty Lobk.-k. II. 33.
O-val jelölt adatok: Pirohtos 1364; Pitzthohtow 1398; tonohtnananac
GyGl.; Birk.-k.: tarfoht- 5; Fest.-k.: nagyold- 83 ; -it előtt:
zalloychya 1458?; -thanoytho 1480; Ap.-k. II.; őlo^t 177; batoroyf-
163; zabadoyt- 179; zabadoych 160; Tanoyt- 159, 160, 166; tanoyt-
161, 167, 168; Birk.-k.: j;oro^- 3; toort- 4; Bod-k.; iobboyt- 22;
haboroyt- 23; Czech-k. : indoyt- 101; zabadoyt- 152, 176; uylagofoyczad
82 ; Csem.-t.: zabadoyt- 9a; (rendesen így); Debr.-k. II.: tiztoit-
276; íM^oií- 276, Debr.-k. IIL: a^7- 333, 336; bizonoit- 489; ía«o«Y
340; uilagofoit- 343: uüagofoicz 343; Döbr.-k.: bizonoit- 2 (gyakran
így); Érs.-k. I.: a%tfi- 160; «%/- 211, 225, 248,-292, 293, 300;
Aloyth 300; alloyth- 160'; amoyt- 487,489; byzonyoyth- 129; byzonoyth-
134; byzonyoyt- 489 ; birfoyt 492 ; fordoyt- 257 ; fordoyth- 159 ; haboroyth-
137 ; haragoyth- 506 ; haragoyt- 479 ; hafoyt- 232 ; yghazoyt- 493 ; Indoyt-
449; yndoyth- 140, 443; Indoyth- 224; nyawaloyth- 269 ; ordoyth- 303;
20^/^- 286: zoroyth- 208; ^oro«/í- 182, 296; zabadoyth- 114. 119; í^a/airo
;^'//.- 182; ta??o?/í- 260; thanoyt- 146, 229, 478, 479; thanoyth- 128,
132, 133, 149; tantoroyth- 284; thyzthoyth- .146; thyztoyth 110; íA^^/ydonoyt-
224; thirlaydonoyth- 139, 285 ;, iryoyth- 157, 232 ; wylagofoyt-
145; vüaqofoyth- 1; wtjlaghofoyth- 141. Ers.-k. II.: ygazoyt- 553; tanoyt-
552; Érs.-k. III.: yndoyth- 352; Fest.-k.: aloyth- 1, 223; aloyt- 399,