Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A NYELVÚJÍTÁS 355
mány, töltemény; változat, virágzat; időz, merevít, szellőztet; csendetlen,
győzetlen; — felújítása régi szavaknak: bájolás, cúca,
kény, kóborol (prédál), szülemény; — táj szó irodalmi használata
(erről is szólírásában): cselleng, babos, bulikol, elnyellik, fityerész, Jcifitít,
temonda, szompolyodik (KAZINCZY kedves szava), verdik, zsombék.
De szóújításainál még számosabbak stilisztikai újításai: vonzatok,
melyek a nyelvszokástól eltérnek (vágy és könnyez vmit,
ég és lángoz vkire, fél vmiben, közelít vki mellé); merész képek,
szemléletes hasonlatok; jellemző, festő és díszítő jelzők, melyek
újszerűségüknél fogva megkapnak, egy szóval gazdag és színes
költői nyelv. GYÖNGYÖSIÍ kell első tudatos nyelvújító, nyelvművelő
költőnknek mondanunk. Hatása igen nagy; gyakorlatilag a XVIII.
század valamennyi verselő írójára s a magyaros irányra, de elvileg
is KAzwczYra.
Irodalom: ARANY J. Gy. Istv. ; — EKKER J. SZENDE. Gy. J.
nyelve a nyelvújítás szempontjából. Nyr. XXVII, 154, 249, 307, 388,
561; — vö. még Nyr. XXVI, 564; XXV11I, 307; MNy. II, 313; VI, 162.
A XVIII. század.
48. A tudományos nyelv megmagyarosodása.
A szatmári békét követő évtizedek, mint az egész szellemi életben,
a nyelv fejlődésében is pangást jelentenek. Magyar irodalmi élet
nincs; az írók elszigetelve, egymásról nem tudva forgatják tollúkat.
A tudomány ellatinosodik, s BENKŐ JÓZSEF „aurcum saeculum scientiarum"-át
joggal nevezhetjük „aureum saeculum latinitatis ft -nak. A
szentírás-magyarázat, a törvénykezés, amennyire magyarul folyt,
latinul keverte fejtegetéseit; a katonák egészen elfranciásodtak,
holott „frantzia kakasszót sem hallottanak", és Bou PÉTER méltán
sóhajt fel: „most ha valaha, közel vagyon a'Magyar Nyelv a' meg
zavarodáshoz, és abból következendő romláshoz". 1 )
Az iskola, az oktatás és a szakműveltség kísérli meg a latin
nyelv varázsának megtörését. Eleinte bátortalanul és tapogatózva,
majd mind erősebben ostromolja a megvíhatatlannak hitt bástyákat.
A tudománynak magyar nyelven való hirdetése és terjesztése volt
a cél, melyből önként következik a puriznms és az új műszavak
alkotása.
Irodalom: MIKÓ IMBE Bp. Szemle. 1862; — SÁMUEL ALADÁR.
Bod P. élete, 1899. MNy. VIII, 65 ; — BÁRDOS. Nyelvtiszt. 49, 84.
x ) Isten vitézk. anyaszentegyh. hist. Előszó. 1760.
23*