Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

412 L080NCZI ZOLTÁN
Guary-k. 127; ezuftoth Nád.-k. 600; ezevftevt MargL. 57; gerezdbt Debr.-k.
T. 55; germekbt Érdy-k. 519; giermókot Debr.-k. I. 55; gbmolchot Debr.-k.
II. 231; giűmolcbt Debr.-k. I. 149; gymolchoth Winkl.-k. I. 300; gomochot
Tih.-k. 360; gyemewlczewt Jók.-k. 20; gongot Nád.-k. 329; herczegot
Érdy-k. 496, hidegot Érdy-k. 471; Utót Debr.-k. I. 20; hrtoth Szék.-k.
I. 120; husuetot Weszpr.-k. I. 30;. ingoth Nád.-k. 193; yegbt Érdy-k. 507;
iegiot Debr.-k. I. 103; kelhoth Nád.-k. 158; kepot Tel.-k. I. 101; kereftbt
Debr.-k. III. 337; kertbt Debr.-k. I. 119; kencot Debr.-k. I. 51; kodoth
Czech-k. 147, kolkót Érdy-k. 449; kbuetot Debr.-k. I. 82; keuetbt Nád.-k.
152; kúrtoth Sánd.-k. 17; kózóbót Jord.-k. 32; lydroczot Érdy-k. 598 e ;
liztét Bécsi-k. I. 32; lyztóth Csem.-t, 28a; mergot Nád.-k. 128; Merigőt
Nagysz.-k. 299; nemot Érdy-k. 462; ordogot Debr.-k. I. 193; eicrdegót
Érs.-k. II. 488; erdegót Érdy-k. 455; erdogot Nagysz.-k. 524; ozuegét
Bécsi-k. 303; pecetot Debr.-k. I. 123; pekot Érdy-k. 308; pentbkőt Debr.-k.
I. 14; pifpbkot Debr.-k. I. 104; pyfpekevt MargL. 230; febbth Czech-k.
36; feregot, Debr.k. I. 224; fenghot Érdy-k. 435; zekbt gÉrdy-k. 455;
zemeermot Érdy-k. 522; zbmigibt Debr.-k. I. 162; zemoldbkot Tih.-k. 105;
zentbth Sánd.-k. 1; zepot Szék.-k. II. 266; zovetnekbth Debr.-k. I. 179;
zeuendbkbt Tih.-k. 182; zeouendókot Tih.-k. 186; telekot Nád.-k. 329;
teftóth Czech-k, 109; tbmlbczbt Virg.-k. 108; temleczot Erdy-k. 522;
tliewifkewt Winkl.-k. I. 102; tyztot Érdy-k. 505; vnnepot Tel.-k. I. 165;
ynnepot Nád.-k. 306; vermewt Péld.-k. ÍI. 64; vetkot Tel.-k. I. 61; (mai
« helyén) kivételes alak: nevot Erdy-k. 186 (mai o helyén); ayandekoth
Érs.-k. I. 152; titkot Debr.-k. I. 162 (mai hiányzó hangzó helyén);
ti-eroth Thewr.-k. I. 189; verőt Nagysz.-k. 386; heivfet Jók.-k ; 161;
részben é'-vel olvasható a mai ö helyén előforduló e: beyteth Érdy-k.
136; bevhtet MargL. 9; deivgeth Érs.-k. III. 333; ezyftet 'Érdy-k. 258;
ezeirftet Érs.-k. III. 363; ezevftet Lobk.-k. I. 282; MargL. 91; ezbftet
Lobk.-k. III. 242; gymelczet Érdy-k. 231; gymelczeth Csem.-t. 200; erdeget
Corn.-k. 275, 358; Dom. r k. 253, 266; evrdevget Corn.-k. 357; ewrdegeth
Érs.-k. III. 350; ekret Érs.-k. I. 471; erewmeth Pozs.-k. I. 1; ereivmet
Érdy-k. 51; eremet Érdy-k. 111; oromét Debr.-k. I. 140; Láz.-k. V. 153;
Nagysz.-k. 274, 275; óremet Nád.-k. 370; Evrevmet Corn.-k. 96; py(péket
Érdy-k. 300; temleczet Érs.-k. 1. 502; temleceth Tel.-k. III. 273.
Nyilt tővéghangzót találunk legtöbb kódexünkben a -k többesjel
és a birtokos személyragok, csaknem minden kódexben -alm, -elm,
-dalm, -delm képző, a -tt igenévképző és a középfok jele után : (pl. gonozokat
Döbr.-k. 307; bolceket Bécsi-k. I. 49; wtadath Érdy-k. 107; bünimet
Bécsi-k. II. 157; zydalmat Jók.-k. 68; érzelmet Bécsi-k. II. 113; nugodolmat
Jók.-k. 65; fedelmet Bécsi-k. II. 163; tartottat Döbr.-k. 488;
himtettet Bécsi-k. II. 312; nagobbat Nád.-k. 100; tevbbei Dom.-k. 126).
Nyilt a tővéghangzó, amennyiben megvan, az -ú, -ü és az -i, -nyi
képző után, melyek kettőshangzóra mennek vissza : Példák: egyevgyevyet
Dom.-k. 289; anyaik Keszth.-k. 209; annyat Sánd.-k. 33; annat Döbr.-k.
100; megazonneiat Münch.-k. 154; nyomdokneyat Szék. NySz.; maftanyat
Corn.-k. 320 ; menyeyet Érs.-k. 163; feldyet Érs.-k. 1.163; lelkyet Érdy-k.
240; teftyet Érdy-k. 240; yelenfegefbelyetJók.-'k.Td; kewzfegbelyet Nagysz.-k.
17 ; yftenyet Jók.-k. 12 , ameniet Lobk.-k. I. 27 ; menyet Lobk.-k. I. 194;
menetet Ap.-k. I. 28; nemberiet Münch.-k. 185 ; egy ygyiveth Keszth.-k.
163; zínoet Bécsi-k. I. 67; nemouet Münch.-k. 37*, 38*, 185: hétouet
Münch.-k. 56; erkvlchiet Tel.-k. I. 62; neluouet Bécsi-k. II. 106. Nyilt
rendszerint a pleonasztikus alakokban is (pl. otet Szék.-k II. 294). A