Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

344 TOLNAI VILMOS
törekvések. Egyet. Phil. Köz'. XXXVI, 78. (1912.) [THIENEMANN, Nyelvújít.]
— SIMÁI ÖDÖN. Kazinczy Ferenc nyelvújítása. Magyar Nyelv. V—
XIII. (1909—1917). — SIMÁI ÖDÖN.- Csúzy Zsigmond szavai. Nyr. XL.
308. (1911.) — BALLAGJ ALADÁR. Régi magyar nyelvünk és a NySz. 1908.
69. 1. Nyelvúj. és orth. c. fejezete. — GESZTE»I GYULA. Csokonai és a
nyelvújítás. 1910. NyF. 62. sz. 12. sk. 11. — SZINNYEI JÓZSEF. A magyar
nyelv. 13. kiad. 114. pont. 1926. — E. N. SETÁLÁ.- Szily, A magyar
nyelvújítás szótára. FUF. Anzeiger 83. 1904. (A NyÚSz. bíráló ismertetése,
fontos elvi megállapodásokkal.) — SZEKKÜ GYULA. Iratok a magy.
államnyelv kérdésének történetéhez. 1926 (Különösen a Bevezetés 92—
104. lapjai)
II.
A nyelvújítás története.
Nyelvújítás más nyelvekben.
29. Nyelvújítás minden nyelv történetében van, melynek
irodalma van. Az írók, költők és tudósok egyaránt, mindenütt ós
mindenkor elégtelennek találták azt a nyelvet, melyet a múlt
rájuk hagyott s amelynek jelenében éltek. A külföldi jelenségekre
csak rövid utalással mutatunk rá.
30. A görög drámaírók igen sok új szóval ajándékozták
meg nyelvüket; közülök kiválik AISCHYLOS, akit HALIKARNASSOSI
DIONYSIOS „TCotYÍiTjc óvofjiaTtóv" „szócsinálónak" nevezett. A tragikus
múzsa mögött nem maradt el a komikus sem ; különösen ARISTOPHANES
hírhedt csúfondáros szócsinálásairól, főleg összetételeiről, melyeknek
koronája a Nőuralom 1165. versében lévő 79 tagú szószörnyeteg,
melyet még ARANY is csak 49 szótaggal tudott lefordítani. Az ódaköltők
közül PINDAROS tűnik ki „mázsás" új szavaival. A filozófiában
PLATONnak és ARisTOTELEsnek, az orvostudományban HippoKRATEsnek
volt szüksége tudományos szabatossága új műszókra, melyeket elődeik
nyelvében nem találtak. Minden azonban megmaradt az irodalom
s a tudomány határai között, s a nyelv egészére kevéssé hatott.
31. A rómaiaknál a görög műveltséggel beözönlő sok
görög szó ellen visszahatás is mutatkozik; felhangzik a panasz a
NAEVIUSÍ sirató versben: „Rómában elfeledtek latinul beszélni".
Nyelvtisztító mozgalmak indulnak meg, melyeknek vezérei közt
császárokat is látunk. Nyelvújításról, ennek szükséges voltál ól
CICERO, QUINTILIANUS és mások több ízben szólanak; alkalomadtán