Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A NYELVÚJÍTÁS 371
€ZUCZOR), majd a közéletben, s ez SZÉCHENYI hatása (Hitei 74), mindinkább
terjed az ALMOS, ÁRPÁD, ZOLTÁN, BÉLA, GYULA, és más, magyarnak
koholt nevek divata.
70. A mennyiségtan és mértan műnyelvének kiépítésében,
melyet előtte APÁCAI és MARÓTHY kísérlettek meg, neki van
legtöbb érdeme. Neki köszönhetjük e tudományoknak sok oly
műszavát, melyet más európai nemzet még ma is csak görög-latin
szóval mond: szög (bel-, kül-, derék-, tompa-, váltó-, három-, hat-,
többszög), délkör, egyenlet, egyközü félkör, gömb, gyök (BENYÁK
elvonása), gyökjel, hasáb, háromszögeilés, henger, kiküszöböl, köb,
köbgyök, kör, különbözet.
Tőle valók még a következő szavak: enyh, futam, hajlat,
íjász, környez, különc, melléknév, nyelvész, példány, rém, rendszer,
sérv, testőr, torna, uracs, vezérlet.
Hatása annál értékesebb, mivel nem pusztán a nyelvre terjed,
hanem azon át igen erős nemzeti öntudatot és erkölcsi érzéket
ébresztett.
Irodalom: STEINER ZS Adatok a nyelvújítás történetéhez.
Nyr. Ili, 408; — SZABÓ BÉLA. D. műszavai. Nyr. XXVIL 80; — HORGER
A. D. nyelvújításáról. Nyr. XXXI, 155 ; — SIMÁI Ö. D. mint nyelvújító.
NyF. XIV. — A magyar keresztnevekről NyŰSz. 172, 499; Nyr. XXXI,
151; MNy. XII, 331; — TOLNAI. Nevek divatja. Napkelet. 1923. I. 399.
71. BENYÁK BERNÁT. — DuaoNicsnak tíz esztendeig rendtársa,
a bölcselet műnyelvének legbuzgóbb fejlesztője a XVIII. század
végén BENYÁK BERNÁT. Már a Ratio Educationis évében, 1777-ben,
magyarul adja elő a bölcseletet, munkáit magyarul írja, mert „sem
görög, sem deák, sem frantzia, sem más szóra nem kell szorulnunk
akarván hazai nyelvünkön írni". Munkái közül csak keveset
tud kiadni, azért hatása inkább közvetett, mint közvetlen. Szavai
közül, szerzőjük neve nélkül, barátai és tanítványai útján igen sok
válik közkeletűvé s bölcseleti nyelvünk állandó részévé. Nyelvújító
működése a szócsinálás keretei közt marad. Ha új szót alkot, kötelességének
tartja jelentését pontosan megállapítani, de abban nem
jár el célszerűen, hogy egy-egy latin műszóra négy-öt magyart is ajánl
is evvel kockáztatja megállapodhatását. Őt inkább a nyelv bősége
ejti zavarba, mint sokat panaszolt szűk volta. Műszavai együtt
találhatók. „A deák nyelvműben gyakorlott nevezeteknek magyarítását
előadó lajstrom" című kiadatlan és valószínűleg 1786 után
készült kéziratában. A szóalkotásban általában mérsékelten jár el;
24*