Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

420 LOSONCZI ZOLTÁN
Hogy eredetileg itt is egyes esetekben nyiltabbá válás történt
illeszkedés következtében, azt bizonyítja az -nta időhatározó rag, melynek
-w-je az -n helyraggal azonos s mely előtt nyilt tővéghangzó is
előfordul pl. a nyaranta szóban. Ugyanezt látjuk az -n-ként előtt is:
pl. hazankeed Erdy-k. 654 ( hazonkent Virg.-k. 58). Nyilt tővéghangzó
fordul elő pl. a v-tövű szavanként, fejenként-féle szavakban is. (BEKÉ :
Nyr. XLIIL 91.)
Az -n helyrag előtti kiegyenlítődés azonban nem hagyta érintetlenül
a mód- és állapothatározó -n ragot sem. Ezt bizonyítják többek
közt egyes v-tövű melléknevek, melyek -n rag előtt több esetben középzártságú
tővéghangzót vesznek fel: bevon Döbr.-k. 8; beuon Debr.-k. I.
55, 94, 101, 110; Nád.-k. 57; Nagysz.-k. 164, 309, 311, 312; Sim-k. 2;
Veszpr.-k. I. 59; bewon Erdy-k. 413; Kriza-k. 60; Winkl.-k. I. 258;
botion Bécsi-k. I. 12, 48, 59 ; hiubn Debr.-k. V. 578 ; Döbr.-k. 5 ; Guary-k.
47, 69, 81, 92, 99; Nád.-k. 56, 58; Nagysz.-k. 253, 288; Sim,-k. 12;
Tih.-k. 305; Weszpr.-k. I. 41, 303; hyuőn Érdy-k. 11, 14, 77; Érs.-k.
I. 548;, Tel.-k. I. 19, f 72, 183; hywon Ers.-k. I. 23; heeicbn Érdy-k. 569;
hewbn Érs.-k. 533; huuon Ap.-k. I. 123, 124; Miinch.-k. 52; heuon Debr.-k.
III. 430; Guary-k. 119; hewon Ap.-k. II. 135; Érs.-k. I. 299; Fest.-k.
120; Lobk.-k. ÍI. 145; Hiuon Nád.-k. 533; hywon Péld.-k. III. 82; hevon
Döbr.-k. 21; heewon Czech-k. 155; Pest.-k. 199.
Egyébként is elég gyakoriak a közópzártságú tővéghangzós módés
állapothatározók. Régi példák : thudothlon ÓMS.; utalatlon KTSz.;
vgon, titkon KTSz.; zabadon SchlSz.; (itt részben későbbi a helyén).
Példák kódexeinkből: -alm-\- s után, alkolmafon Debr.-k. I. 95; Dom.-k.
7; Érs.-k. I. 188, 209, 250; III. 371, 376; Nád.-k. 398; Nagysz.-k. 30,
95, 97; hatalmafon Corn.-k. 286; Érs.-k. III. 324, 330; Göm.-k. IX.
227 ; Lobk.-k. II. 99 ; yrgalmafon Fest.-k. 175 ; Dom.-k. 202 ; irgalmafon
Horv.-k. 251; jrgalmafon Marg.-l. 163; fyralmaffon Göm.-k. IV. 27;
fyralmafon Thewr.-k. I. 197; Dom.-k. 226; Syralmaffon Érs.-k. I. 6*,
297; -at-\-s után: aitatofon Debr.-k. I. 24, 139; III. 344; ayttatofon
Érs.-k. I. 47, 52; III. 362; aahythathofon Fest.-k. 141; ayh[y]thathofon
Fest.-k. 155; ayetatofon Czech-k. 99, 104, 117; Nád.-k. 479; aheytatofon
Thewr.-k. I. 209; aytatofon Göm.-k. IX. 81, 143, 225; Marg.-l. 149;
Tel.-k. II. 266; Virg.-k. 143; Weszpr.-k. I. 103; aietatofon Tih.-k. 187;
aytatoffon Corn.-k. 14, 116, 194, 357; Dom.-k. 173, 71, 187, 240, 285,
302, 307, 314, 218, 245, 256; Göm.-k. IV. 238, 260; Horv.-k. 94, 139*,
179, 204, 258; aytthatoffon Ers.-k. I. 29,61, 176; ayttatoffon Thewr.-k.
III. 298; ayeytatoffon Keszth.-k. 413, 441; aietatoffon Tih.-k. 29, 131,
165, 395; Debr.-k. III. .329;. Kaz.-k. I. 52, 54;, ayetatoffon Debr.-k. III.
326; Ayetatoffon Kaz.-k. I. 52; ayo'tatofon Érdy-k. 367; áyoytatofon
Érdy-k. 369; alázató fon Debr.-k. I. 120; III. 350, 363; Dom.-k. 142,
187, 241, 276, 294, 311; Döbr.-k. 210; Fest.-k. 296; Göm.-k. IX. 133;
Horv.-k. 22, 228; Keszth.-k. 366; Kaz.-k. I. 24; Kriza-k. 50; Kulcs-k.
334 ; Lobk.-k. I. 10 ; ín. 255 ; Nagysz.-k. 19 ; Peer-k. I. 159 ; Weszpr.-k.
III. 120. alaazathofon Fest.-k. 98; alaazatofon Czech-k. 117, 119; alazathofon
Érs.-k. I. 33, 196; Fest.-k. 69, 155, 157; alazatofon Peer-k. I.
134; Alazatofon Debr.-k. I. 279; Marg.-l. 120; alazatoffon Corn.-k. 281,
313; Dom.-k. 174, 184, 221, 252; Göm.-k. 284, 315; Horv.-k. 107, 177,
193, 213, 230; Láz.-k. V. 198, 229, 273, 283; Lobk.-k. II. 103; Marg.-l.
118, 180; Tih.-k. 60, 165, 228; /Alázatóffon Marg.-l. 78; allazatoffon
Gyöngy.-k. III. 53; alhatatofon Corn.-k. 416; Debr.-k. I. 62, 81, 120;