Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

A nyelvújítás.
(Első közlemény.)
Bevezetés.
1. A magyar nyelv története nem volna teljes a nyelvújítás
történetének ismerete nélkül. Másutt a nyelvújítás hatása szórványos
és sok tekintetben elszigetelt. Nálunk ez a hálás a régibb időkben
szintén nem haladja meg a külföldi határokat, a XVIII. század
második felétől kezdve azonban az irodalom s a tudomány nyelvére
egyetemes és döntő fontosságúvá válik, átjárja a közélet minden
rétegét, sőt még a nép nyelvében is érezteti befolyását. Ekkor
ugyanis a nyelvújítás nem marad meg puszta nyelvi jelenségnek,
hanem szorosan egybeforr a nemzeti élet többi tényezőjével: az
ébredő nemzeti érzéssel, a műveltség utáni vággyal, fejlettebb
irodalmi műfajok és formák után való törekvéssel. A nyelvújítás
egyik fejezete annak a függetlenségi harcnak, melyet a nemzet
három századon át vívott léte fönntartásáért; előbb fegyveres kézzel,
utóbb a szellem eszközeivel. S ezt a harcot nemcsak kifelé kellett
vívnia, hanem befelé is a tespedő maradisággal s a végzetes álommal,
mely már-már megsemmisüléssel fenyegette a nemzetet, úgyhogy
méltán hangzott el itthon is, meg külföldön is a magyarság pusztulásának
sötét jóslata. J ) Hogy a magyarság szelleme fölébredt, hogy
az élet s a haladás akarata benne cselekvővé lett, abban oroszlánrésze
van a nyelvújításnak; — hogy a magyar műveltség levetette a római
bilincset s a nyugateurópai békót és magyarul emelkedett európai
színvonalra, ebből is részt kér a nyelvújítás; — hogy a magyar
nyelv ma az, aminek a múlt századok rajongói álmodták : készséges,
zengzetes és gazdag kifejezője az értelem, a szív s a képzelet
') KOLLÁE ÁDÁM : OLÁH MIKLÓS, Hungáriájának 1763-i kiadásában, 91. 1.
— HERDER, Ideen zur Philosophie der Geschichte. XVI. könyv, II. rész. 1791.
— PUKÁNSZKY, Herder intelme. EPhK. 1921, 35.
Nyelvttidományi Közlemények XLVi. 21