Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

404 LOSONCZl ZOLTÁN
órókófóm Csem.-t. 23a; erekófód Csem.-t. 23a; őromŐd- Batthy.-k. 253;
Ewfewm Érdy-k. 29; Öfőd- Peer-k. I. 311; penzom- Debr.-k. I. 165;
pénzed Bécsi-k. I. 56; zekom- Kaz.-k. I. 18; zekod Nád.-k. 316; zéméd
Bécsi-k. I. 12; zömöm- Debr.-k. II. 309; zeniom- Nagysz.-k. 146; zomod-
Czech-k. 63; zömelöm- Nagysz.-k. 72; zömelyöd Czech-k. 187; zemelod-
Tel.-k. I. 183; zéméléd Bécsi-k. I. 17; zinöd- Tih.-k. 236; téged- Bécsi-k.
I. 2; tegöd Czech-k. 6; teghzód Csem.-t. 46a; telköd- Lobk.-k. II. 149;
testem- Bécsi-k. I. 90; teftöm- Czech-k. 77; telelőm- Tih.-k. 123; tetelőd-
Tih.-k. 193; torom- Szék.-k. I. 28; torod- Nád.-k. 188; terewd- Fest.-k.
408; tűg'öd- Münch.-k.^ 22; tyköröm Kaz.-k. I. 81; tükőröm Nád.-k. 598;
iköm Kaz.-k. I. 54; vköm Tel.-k. I. 91; iftőkom- Érdy-k. 313 ; verőm-
Tih.-k. 110; tveröd- Czech-k. 21; u-etkatvd Érs.-k. I. 507; vezerom
Tel.-k. I. 88; wezeereivd- Fest.-k. 387; (mai e helyén) -elm után:
ertelmöm- Czech-k. 121 ; gyetrelmőd- Érs.-k. I. 39; zerelmöd- Láz.-k. VI.
186, 179; -ül, : öl rag után, kömölöm Tih.-k. 341 ; továbbá a következő
esetekben: belöd- Czech-k. 26; töllöm Ap.-k. I. 13; uelom Kaz.-k.
I. 114.
Részben é'-vel olvashatók azok az esetek is, melyekben nyelvemlékeink
az e-t mai ö helyett írják; binem- Döbr.-k. 91; bvnem Tel.-k.
III. 305; bwnem Göm.-k. IX. 88; Pozs.-k. I. 5; bynem- Tel.-k. IV. 356,
360; Virg.-k. 13; czyrem- Érdy-k. 128; ezyftem- Érdy-k. 264; hőfed-
Döbr.-k. 264; iőnem Kriszt.-é. 45; keneked Schlágli Hort.; eremem Érdy-k.
548; örömem Debr.-k. VI. 629, 630; Érs.-k. I. 35; Münch.-k. 173, 203;
Nagysz.-k. 65, 132; Weszpr.-k. I. 40, 107; örömed- Nagysz.-k. 10, 388;
Peer-k. I. 136, 137; eremed- Théwr.-k. I. 268, 269. Maí~ o helyett van e
a következő példákban; yyem- Csem.-t. 5a*; yyed- Csem.-t. 11b; yied-
Döbr.-k. 250.
Nyilt a, e van a -nek rag kivételével rendszerint a személyragozott
névutók és ragok után: állattad Tih.-k. 143; alatam Döbr.-k. 287;
attalad Tih.-k. 162; myattad Jók.-k. 33; naalam Nagysz.-k. 73; rolád
KTSz.; Jók.-k. 98; rollad Döbr.-k. 159; -raitad Kaz.-k. I. 30; wttannam
Érs.-k. III. 337; belőtted Münch.-k. 94; benned Deb.-k. V. 593; bennem
Nád.-k. 7; eellenem Érs.-k. III. 428; előtted Debr.-k. V. 586; elethed-
Thewr.-k. I. 51; erőttem Nád.-k. 16—17; erőted Debr.-k. II. 286; érted
Bécsi-k. I. 100; felőlem Tel.-k. III. 291; fölöttem Göm.-k. III. 3; főllőtted
Tih.-k. 143; kornolem Kaz.-k. I. 5; közepetted Bécsi-k. 197; közötted
Bécsi-k. I. 24; kímőllem Bécsi-k. II. 281; melletted Bécsi-k. II. 225; mellőlem
Debr.-k. V. 609; tőllem- Bécsi-k. I. 7; teívlem Jók.-k. 24; veled
KTSz'.; velem Münch.-k. 101. Ez esetek közül, mint láttuk, egyesek
(áltál, vei-, tői-, körnői-) zárt tővéghangzóval is előfordulnak. A nyíltabbá
válás olyan alakokból indulhatott ki, melyekben a nyilt hangzó
illeszkedés eredménye. így a bennem, velem, nálam hatása alatt keletkeztek
a tőlem, rólam alakok; az alattam, miattam, mellettem analógiájára
előttem fölöttem, felőlem stb. Csak az eredetileg lativusi ragos
nekem, nem követte a többi hasonló eset analógiáját, melyben é a lativus
ragjának folytatása. Ezt láttuk a személyragozott igenév esetében is.
Amennyiben az eredetileg ket'őshangzós lativusi rag után még egy
hangzó következett volna, ennek éppúgy nyilthangzósnak kellene lennie,
mint a beljebb, feljebb féle középfokokban. Ennek a fejlődésnek maradványa
lehet talán a Debr.-k. IV.-ben előforduló yewnyed (523. o.) példa.
Illeszkedés okozta itt is az -alm, -elm, -dalm, -delm után következő nyilt
tővéghangzót; pl. fedelmed- Bécsi-k. III. 321 félelmem Bécsi-k. III. 321;