Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

20 GOMBOCZ ZOLTÁN
bevallása szerint domokosrendi szerzetesektől hallotta, akik a
tatárok betörése előtt jártak azon a vidéken s maguk is mohamedánokká
lettek:
«Hoc quod dixi deterra Pascatur, scio per
fratres predicatores, qui iverunt illuc ante adventum
Tartarorum, et ex tunc erant ipsi subjugati a
vicinis Vulgáris Saracenis, et plures eorum facti Saraceni. Alia
possunt scire per per cronica, quia constat, quod ille provincie
post Constantinopolim, que modo dicuntur Bulgária, Blakia, Sclavonia,
fuerunt provincie Grecorum ; Hungária sic fűit Pannónia». 1 )
Közeleső az a feltevés, hogy JuuÁNnak azokra az eltűnt
társaira gondoljunk, akikről ő második jelentésében megemlékezik
(1. az idézett DUDÍK féle változat szövegét). Egyébiránt
EUBRUQUIS maga is megemlíti, hogy útközben magyar clericusokkal
is találkozott. 2 )
Alberiats Trium Fontium.
AUBRY DE TROIS-FONTAINES, a trois-fontaines-i (Champagne)
cisztercita kolostor tagja, 1232—1252 között írta meg világkrónikáját,
amely a világ teremtésétől az 1241. évig terjedő
eseményeket tárgyalja. Az 1237. év eseményeivel kapcsolatban
megemlékezik JULIÁN második nagymagyarországi útjáról is:
Ad a. 1237 (MGH. SS. XXIII. 942): «Erant enim hoc
tempore Tartari quidam populus barbarus sub potestate presbiteri
Johannis constitutus. Quos cum presbiter Johannes in bello,
quod habuit contra Medos et Persas, in adiutorium suum advocasset,
et eos in forteritiis et munitionibus locasset, presbiterum
Johannem occiderunt et terram eius ex magna parte occupaverunt,
regem unum super se statuentes, quasi ipse esset presbiter J.
*) Recueil de Voy. IV. 274—6.
a ) (De itinere fratrum versus curiam Manguchan.) «Oportebat
enim ire nos pedes pro defectu equorum. Tandem invenerunt
nos quidam Hungari, qui fuerant clerici,
quorum unus sciebat adhuc cantare multa corde, et habebatur
ab aliis Hungaris guasi sacerdos, et vocabatur ad exequias
defunctorum suorum; et alius fuerat competenter instructus in
grammatica, quia intelligebat quicquid dicebamus ei literaliter,
sed nesciebat respondere.» Recueil de Voy. IV. 372,