Nyelvtudományi közlemények 46. kötet (1923) - MTA ...

452 L080NCZI ZOLTÁN
266, 425; , eytnek Döbr.-k. 364; ereztnek Bod-k. 26; Érs.-k. ITI. 403 ;
érezthnek Erdy-k. 8; ereztnec Münch.-k 29*; • ertvec Müneh.-k. 38; megfoztnac
Bécsi-k. II. 111; foztnak P>dy-k. 26; geriezinec Bécsi-k. II. 186;
győythnek- Ers.-k. I. 228; yoitnec Münch.-k. 24, 39; goitnac Bécsi-k. II.
111; -haytnac Horv.-k. 245; haytnak Ers.-k. I. 47; halnak ,hallanak'
Érdy-k. 107; Keszth.-k. 373; lordnak Debr.-k. I. 175; Érdy-k. 212;
Kaz.-k. I. 96; ynthnek Debr.-k. IV. 532; Érdy-k. 345; Érs.-k. I 219,
254; hitnek Döbr.-k. 398; kérdnek Keszth.-k. 378; Kulcs.-k. 80; keerdnek
Keszth.-k. 81; kezdnek Batthy.-k. 220; Jók.-k. 125; Érdy-k. 68,
280, 394; Érs.-k. I. 483, 223; III. 356; Keszth.-k. 405; Kulcs.-k. 250:
kezdnec Nád.-k. 254, 311; kezdnec Münch.-k. 159; kezdnec Münch.-k.
98; kaialtnak Ap.-k. I. 12; kaialtnac Bécsi-k. II. 191; Münch.-k. 156;
kayaltnak Ap.-k. II. 136; kayalthnak Keszth.-k. 262; kealtnak Debr.-k.
V. 616; kyaltnak Érs.-k. I. 47; Corn.-k. 212; Kiállnak Döbr.-k. 124;
mondnak- Ap.-k. I. 12; Ap. inéit. 16; Bécsi-k. I. 66; Corn.-k. 7; Debr.-k.
V. 616; Dom.-k. 59; Döbr.-k. 16; Jók.-k. 104; Érdy-k. 13; Érs.-k. I.
40; III. 326; Pest.-k. 118; Guary-k. 59; Horv.-k. 6; Kcszth.-k. 101;
Kulcs.-k. 151; Lányi-k. III. 249; Lobk.-k. I. 316; Nád.-k. 181; Pozs.-k.
II. 21; Szék.-k. V. 352; Tel.-k. I. 166; II. 216; III. 281; Tih.-k. 43;
Virg.-k. 54; Winkl.-k. I. 176; mondnac Batthy-k. 287; Bécsi-k. II. 185;
Debr.-k. III. 344; Lobk.-k. II. 49; Miinch.-k. 30; Nagysz.-k. 216; Mondnak
Döbr.-k. 540; ohaytnak Érs.-k. II. 564; Tel.-k. II. 249; ohaitnak-
Tih.-k. 286; oztnak Lobk.-k. III. 226; onthnak Érdy-k. 524; onthnek
Ers.-k. I. 224; rettentnec Nád.-k. 8; felferkentnec Nád.-k. 8; zakaztnak
Ap. mélt. 7 ; Tih.-k. 325; zanthnak Érs.-k. I. 214; zantnak Érs.-k. II.
558; tamaztnak Kaz.-k. I. 1; II. 145; Tih.-k. 95, 196; tamazthnak
Érdy-k. 31; tártnak Érs.-k. II. 558; Lányi-k. II. 190; Sánd.-k. 14;
Virg.-k. 64; t tarthnak Érdy-k. 161, 366, 454; tekentnec Tel.-k. IV. 382;
teremthnek Érdy-k. 132; jvevltnek Dom.-k. 159; iuoltnec Münch.-k. 52 ;
yvoltnek Winkí.-k. I. 187; yuoltnek Kriszt.-k. 17; ivoltnek- Nád.-k. 239;
iuoltnec Münch.-k. 52; ywelthnek Keszth.-k. 316; Winkl.-k. I. 194; válnak
,vallanak'., Érdy-k. 35; valaztnak Ers.-k. III. 315 ; valaztnak Virg.-k.
138; veztnek Érdy-k. 19, 83; vygaztnak Érdy-k. 335; vonznak Debr.-k.
I. 13.
Az eredetileg szintén két mássalhangzóra végződő (vö. tanehtnak
Péld.-k. I. 28) -ít képző után is igen gyakran hiányzik a tővéghangző.
Pl. aleyinac Corn.-k. 132; haboritnac Lobk.-k. Ií. 94; kezeritnec Nagysz -k.
307; ordeitnac Bécsi-k. II. 113; zabadeitnac Bécsi-k. II. 113; tanitnak-
Nagysz.-k. 397; taneytnak Corn.-k. 165; hasonló az eset a bochatnak
Erdy-k. 8 alaknál.
Másféle változással függ össze a tővéghangzó megléte vagy hiánya
az ilyen példákban : aloznqc Guary-k. 56; fenéinek Corn.-k. 239; fekuznek
Érdy-k. 6: gyötörnek Érdy-k. 428; geternek Érs.-k. I. 282; haraguznak
Érs.-k. III. 348; haragoznak Kriszt.-é. 5; nugoznac Guary-k. 56;
omolnak Ap.-k. I. 118; ozolnak Döbr.-k. 446; zereznek Keszth.-k. 385.
[Mind a három csoportban már kódexeink korában hangzót is
találunk; pl. állanak Ap. mélt. 36; Érs.-k. III. 347*; Keszth.-k. 58, 93;
Kriza-k. 29; Lobk.-k. III. 221; hullanac Szék.-k. II. 237 ; zallanak Érs.-k.
III. 414; -zallanac Szék.-k. II. 236, 308; gyevhtenek Horv.-k. 189; mondanak
Döbr.-k. 94; felfezittenec Nagysz.-k. 34; ozlanak Döbr.-k. 118.]
A jelentő módú -nak, -nek előtt jelentkező hangzó nyíltsága a
legnagyobb valószínűség szerint azzal van összefüggésben, hogy a fő-