A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

HOGYAN LEHETETT ENNYI BÁTORSÁG ILYEN FIATAL GYEREKEKBEN? 103tizenöt-tizenhat éves gyerekek is. Hogy azok mit csináltak! Hogyanlehetett ennyi bátorság ilyen fiatal gyerekekben, nem tudom! Szaladtaka benzinesüveggel, majdnem neki a harckocsinak, addig nem nyugodtak,amíg ki nem robbantották.Az elsõ igazolványokat „matyólányos” levelezõlapokból csináltuk.Ekkor már volt vezetõje a csoportnak, Iván Kovács László. Õ volt azelsõ, akinek a neve rákerült a „Corvin-gárda”-igazolványra. Úgy lettmegválasztva, hogy elhangzott, legyen egy parancsnok, és akkor szólt,hogy õ lesz a parancsnok. És mi egyhangúlag megválasztottuk. Nemkézfeltartással, egyszerûen csak úgy, hogy jó, akkor õ lesz a parancsnok.Iván Kovács azonban lövést kapott, és elvitték valahova, nem tudom,hova került. Így 27-tõl Pongrátz Gergely lett a parancsnok. Nemilyen néven lett megválasztva, hanem „Bajuszként”, mert bajusza volt.Aznap a választásnál egy fegyver is eldördült. Mindenki nagyon megijedt,Bajuszék is, akik a Corvin mozi színpadán ültek. Ez úgy volt,hogy egy fiatal gyerek mondta, hogy kipucolja a fegyverét, és kivettea súlyzárt, de vissza is nyomta. Annyira tudatlan volt, hogy nem tudta,amikor rányomja a súlyzárt, lõszert nyom be. Lezárta, a fegyver ilyenkorautomatikusan rátölt. A gyerek azt hitte, hogy üres a tár, megfogtaés elsütötte a puskát. Ahogy ott ültek fenn a színpadon, a tölténybevágódott a fejük fölött. A gyerek véletlenül oda lõtt, ahol a fõnökökültek és tárgyaltak. FORINTOS GYÖRGY: Néhány órát aludtam reggelig, s mikor fölébredtem,akkor már beolvasta a rádió a kijárási tilalmat. Föltétlen megakartam nézni, hogy mi történik a városban. Apám ugyan határozottanmegtiltotta, hogy elmenjek hazulról, de egy óvatlan pillanatban angolosantávoztam. Az utcán valóban nem volt túl nagy forgalom, de amikorátsétáltam a Lánchídon, láttam, hogy végeláthatatlan sorban szovjettankok igyekeznek Dél-Buda felõl, fölfelé a rakparton. Keserûséggelvegyes harag fogott el, hogy ez a szerencsétlen kis ország, egyetlentüntetés, és máris itt vannak a szovjet páncélosok, hogy semmit semlehet csinálni. Az Erzsébet híd pesti hídfõjénél több járõr is volt. Igazoltattak,és többekkel együtt bekísértek a tisztiházba. Egy tiszt megkérdezte,hogy gondoljuk, hogy kijárási tilalomkor az utcán járkálunk.Mondtam, hogy megyek be az egyetemre, itt van egy köpésre. Aztánegy idõ múlva mindenkit szélnek eresztettek. Lehettünk olyan tízentizenöten.Az egyetem kihalt volt, a portás bácsi benn csücsült. Közöltem vele,hogy az egyik évfolyamtársunk tegnap meghalt, ki kell tenni a fekete