A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A MUNKÁSTANÁCSOK SPONTÁN JÖTTEK LÉTRE 181kások tudomásul vették. A következõ napirendi pont a munkástanácsmegválasztása volt. Én szóltam elsõnek, elmondtam, hogy mint az országbanmindenhol, Kecskeméten is szinte minden üzemben megalakultaka munkástanácsok, és itt a gyárban is meg kell alakítani. Utánamszót kértek a csoportvezetõk, mûszakvezetõk, körülbelül négyen-ötenszóltak. Változást sürgettek, és azt hangsúlyozták, hogy a munkástanácsmunkás-érdekképviseleti szervként mûködjön, ne úgy, mint az addigiszakszervezet, amelyik valójában a párt érdekképviseleti szervevolt. A munkástanács vezetõjévé engem választottak, és megválasztottakmég öt munkástanácstagot. Mivel az igazgató 26-án ismeretlenhelyre távozott, javasoltam, hogy válasszunk ideiglenes ügyvivõ igazgatót,hiszen a gyár nem lehet vezetés nélkül. Ezzel a dolgozók is, a gyárvezetõi is egyetértettek. Erdélyi Károly vegyészmérnököt választottukmegbízott igazgatónak, õt a dolgozók is, a gyár vezetõsége is alkalmasnakítélte. Erdélyi nem volt párttag, de nem volt szélsõséges embersem, így megfelelt mindenkinek. Megalakult hát a munkástanács és agyár vezetése is, azzal, hogy másnap reggel fölvesszük a munkát, az életmegy tovább, a gyár termelni fog. Közben megalakult a gyár õrsége is.Különleges figyelmet fordítottunk arra, hogy katonaviselt, fegyverforgató,becsületes, megbízható emberek legyenek az õrség tagjai,mert az élelem nagy kincs, és óvni kellett a gyárat, hiszen tudtuk, hogyanyagi és erkölcsi felelõsséggel tartozunk mind a dolgozóinknak, mindaz országnak. HORVÁTH CSABA: A munkástanács kezdetben a volt vezetõket nemigenkritizálta. Talán az egyetlen, akit elmarasztaltak, ugyanakkor sokantiszteltek is, Dobos László fõmérnök volt. Dobos képzett, igen jómérnök, de nagyon vonalas kommunista volt. Megpróbálta megakadályozni,hogy a vörös csillagot leszedjék a gyár tetejérõl, ennek kapcsánsokan ellene hangolódtak, másoknak viszont imponált, hogy nyíltan kimert állni az elvei mellett. Dobos többet nem is jött be dolgozni, Pestenkeresett munkát. A késõbbiek folyamán kiderült róla, hogy nagyonhumánus ember. A munkaügyi osztály vezetõjével szemben is elég erõsellenszenv volt az emberekben. Õ rögtön az események kezdetén eltûnta városból, végleg hazament Budapestre, többet nem is láttuk. Azigazgató megpróbált együttmûködni a munkástanáccsal. Ma már nagyonnehéz megítélni, mennyire a szíve szerint tette, de tény, hogynem foglalt állást ellenünk. Leváltására a munkástanács nem látottokot. Az elsõ pillanattól kezdve egyértelmû volt számunkra, hogy agyári pártszervezeteknek meg kell szûnniük. A függetlenített párttit-