A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

A VÁDAKBÓL EGY SZÓ SEM VOLT IGAZ 41népnek, mind a parasztság rétegeinek. Megszûntek az ávós zaklatások,megszûntek a pénzbeli büntetések, könnyebben és jobban érezte magáta parasztság. Azonban 55-ben Rákosiéknak megint sikerült egy picitátvenni a hatalmat és az irányítást. Ekkor a parasztok megint visszaesteka régi, nehéz helyzetbe, és csak Nagy Imre 56-os kormányalakításaután próbálta a parasztság a maga elgondolásai szerint – nem a közösben,hanem egyénileg – tovább folytatni a gazdálkodást.Egy évig voltunk kitelepítve Bakonyáról, és a Pécsi járás területérõl iskitiltottak. Úgy alakult a sorsunk, hogy egy év multával a családomvisszatérhetett Bakonyára. Ennek az az elõzménye, hogy Kovács Béla55-ben hazakerült Magyarországra. Amikor Sztálin 53-ban meghalt,akkor Kovács Bélát az Urál hegység déli részén lévõ táborból Moszkvamellé szállították egy gyûjtõtáborba, és 55 õszén hozták haza. ElõszörJászberényben helyezték el egy gyûjtõtáborban, majd egy rövid ideigBudapesten gyógykezelték, és csak 56. április 2-án, Dobi István közbenjárásárakerült haza Mecsekaljára, a családjához. Akkor szerzett tudomástarról, hogy engem a bakonyai lakásunkból kitelepítettek. Ezennagyon feldühödött, és amikor Dobi István meglátogatta, akkor kirohanta kitelepítésem ellen. A határozott föllépés használt: egy nyárinapon egy rendõr százados érkezett autóval Kánba, a házunk elé, ésközölte, hogy visszaköltözhetünk Bakonyára, az otthonunkba. Mondtuk,hogy ott egy évvel korábban ávós csoportot szállásoltak el. Erreazt válaszolta, hogy az ne legyen a mi gondunk, majd a rendõrkapitányságés a Belügyminisztérium intézkedik, hogy mire hazakerülünk,a lakás ki legyen ürítve. Ez így is történt. 56 nyarán hazaköltöztünk.Az otthonunkban nagy rombolást hajtottak végre, ami nekünk sokgondot okozott.Amikor hazakerültünk, a 3. Számú Mélyépítõ Vállalat építette az utataz uránbánya részére a Mecsek hegységben. Jelentkeztem a mélyépítõknél,és a vezetõ mérnök raktárosi minõségben alkalmazott. Én intéztema kövek szállítását, a kocsik irányítását és a munkások ellátásátszerszámmal. Nem volt nehéz a munkám, könnyedén el tudtam látni,és minden este együtt tudtam lenni a családommal. SZILÁGYI JÓZSEFNÉ: Rajk Júlia 1956 nyarán gyakran kijött hozzánka kisfiúval a Dániel utcába. Sokat beszélt arról, milyen kemény harcotfolytat Gerõékkel a férje újratemetéséért. Gerõék joggal féltek ettõl atemetéstõl. Júlia visszaemlékezett a börtönben eltöltött öt év szenvedéseire,ugyanis két héttel a férje letartóztatása után õt is elhurcoltákaz öt hónapos kisfiától, akit még szoptatott. A börtönben az elsõ hu-