A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

32OLVADÁSöröm volt mindenkiben. Azt mondtuk, jól van, most az a rendõrség,amelyet te alkottál, végzett veled. Ilyen gyakran elõfordul a történelemben.Úgyhogy nekem nem volt különös affekcióm Rajk után. Demeg kell hagyni, a változások szelét lehetett érezni.Felszabadultabb lett a légkör MÉCS IMRE: 56 alulnézeti hangulatához tartozik, hogy felszabadultabblett a légkör. Kilátásba helyezték az útlevéllapok bevezetését,óriási dolog volt, hiszen addig Csehszlovákiába sem lehetett átmenni,a nyugati utazásról nem is beszélve. Ide is csak 55 õszén engedték beaz elsõ osztrák turistákat, amikor a magyar–osztrák mérkõzés volt. 56tavaszán viszont már megjelentek a csehszlovák turisták a Körúton,emlékszem rá, hogy árulgatták a ceruzáikat. Ezek nagy eseménynekszámítottak. Kis dolgok, de a kisemberek számára nagyon fontosak éslátványosak. Még tavasszal az évfolyamon egy biciklitúrát kezdtemszervezni a Tátrába, amit abszolváltunk is a nyár folyamán. A liberalizálásnakszámtalan apró jele volt, ezeket az utca embere megérezte, ésegy kicsit nagyobbat mert lélegezni. VARGA JÁNOS: A Kolhoz Kör egy spontán szervezõdött társaságvolt a bölcsészhallgatók körében, semmiféle hivatalos tömörülésneknem tekinthetõ. Az összejöveteleken egyre nõtt a résztvevõk száma, denem úgy, hogy egyre többen jelentek meg, hanem az ment el, aki éppenráért. A XX. kongresszus után állapodtak meg, hogy a hét egyiknapján rendszeresen találkoznak. Szó sem volt semmiféle összeesküvésrõlvagy a rendszer megdöntésére irányuló szervezkedésrõl. A szándékaz volt, hogy jól kibeszéljék magukat, a téma pedig a sztálinizmussalvaló teljes szakítás szükségessége. Ezek az összejövetelek gyakorlatilag1956 júliusáig tartottak, azután jött a nyári szünet, legutoljára pedigszeptemberben volt együtt a Kolhoz Kör. Az állandó hely, ahol a diákokösszejöttek, és õszintén beszélgettek, a Várban lévõ, akkor mégelég elhanyagolt Országház étterem volt. A belsõ terme úgy-ahogy bevolt rendezve, az elején pedig egy söntés volt. Ott viszonylag olcsónlehetett sört kapni és csülköt enni. Így lett törzshely ez az étterem,vagyis söntés, amit a gyerekek nemes egyszerûséggel – éppen a söntésjellegére utalva – Kolhoznak neveztek el, magukat pedig kolhozistáknak.A társaság erõsen népi beállítottságú volt a szónak abban az értelmében,hogy hangot adott a nép elégedetlenségének, a parasztságonés a munkásságon kívül a kispolgárságénak és a kisértelmiségének is.