A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

268UTÓVÉDHARCOKMint késõbb megtudtam, Gimes Miklós egy másik vonalon indította ela szervezkedést.Néhány nappal vagy talán egy jó héttel késõbb Kende Péter keresettmeg, és elmondta, hogy szükség volna egy sokszorosítógépre, hogy azOktóber Huszonharmadikának egy második kiadását nyomhassuk rajta.A körülmények úgy jöttek össze, hogy véletlenül tudomást szereztemegy facér sokszorosítógép létezésérõl, és megszerveztem, hogy ezt elszállítsákHoffmann Gertrud tanárnõ lakására. Ott kezdtük el stencilezniaz Október Huszonharmadika második kiadását. Kézi tekerésû,rossz minõségû, ócska gép volt, amelyen sajnos csak vacak példányokattudtunk készíteni. Részben tehát kiadtuk az Október Huszonharmadikánaknéhány számát, amely itt-ott eltért az eredeti kiadástól.Hozzátettük a friss híreket, amelyeket a letartóztatásokról meg hasonlókrólhallottunk, és volt olyan is, amikor önálló vagy majdnemteljesen önálló lapot csináltunk. Négy-öt számot adtunk ki, száz-százötven,talán kétszáz példányban. A terjesztés baráti, ismeretségi alapontörtént. Mindannyiunknak volt néhány tucat olyan egyetértõnek ésmegbízhatónak tartott barátja, akinek adtunk belõle, és emellett az általunkkészített röpiratokkal együtt közvetlenül a postaszekrényekbedobva is terjesztettük.Közben jelentkezett nálunk Fekete Sándor, és megmutatta az akkorHungaricus álnéven írt, azóta közismert hosszabb vitairata elsõ részét.A vitairatnak Két pogány közt volt az eredeti címe. A magyar forradalomelõzményeivel foglalkozott, 1917-ig visszanyúlva, és a jugoszlávmintát is elemezte. Nekem annyira megtetszett, olyan briliánsnak tartottam,hogy elhatároztam, minden eszközt mozgósítunk, hogy nagyobbpéldányszámban tudjuk sokszorosítani és terjeszteni, mert ez ami tulajdonképpeni ideológiai platformunk. Még mondtuk is tréfásanegymásnak, ezért érdemes ülni egypár évet. GEORGIOSZ VASZILIU: Én a forradalom után, 1957 januárjában elutaztamMagyarországról. Angliába mentem. És akkor – azt hiszem –Fekete Sanyi mondta, hogy van valami, amit oda akarnak nekem adni,hogy kivigyem Fejtõ Ferencnek Franciaországba. Megkaptam a Hungaricust,elolvastam, és azt mondtam nekik, hogy egyetértek, és ezértszívesen elviszem. Õk meglepõdtek, hogy hajlandónak mutatkoztam,de számomra ez magától értetõdõ volt. Párizsban találkoztam Fejtõvel,odaadtam neki a dokumentumot, és elbeszélgettünk.56 után a Hungaricus volt az elsõ igazi, eredeti dokumentum, amely kijöttMagyarországról, amely kijött a szocialista országokból. És nagy