A forradalom emlékezete - Az 1956-os Magyar Forradalom ...

38OLVADÁStalálkozva azonnal közös hullámhosszra kerültünk. Nem jártunk összerendszeresen, mégis gyakran találkoztunk, mert az érdeklõdésünk, abeállítottságunk akkor már olyan volt, hogy ugyanazokra a programokrajártunk. Így jutottunk el a Rajk-per újraértékeléséhez, amikoregyre többet kellett elismerni a törvénytelenségekbõl, a koncepciós perekbõl,és a hatalomnak végre el kellett jutnia annak bevallásához, hogyártatlan embereket öltek meg. Ez meglehetõsen vegyes érzelmeket váltottki belõlem is. Mindannyiunk számára az volt a fontos, hogy ittéreztük meg elõször, hogy a hatalom meghátrálni kényszerült, védekezésbeszorult. Ha gondoltunk is rá, hogy lesz valami rendbontás – nemforradalom, de valami keményebb tüntetés, tiltakozás –, akkor azt mindenkiRajk és társai hivatalos újratemetésének napjára várta.Mivel a magyar sajtó, rádió erõs pártirányítás alatt volt, a Szabad Európát,a BBC-t, az Amerika Hangját hallgattuk. Ennek nálunk családihagyományai voltak, igyekeztünk minden elérhetõ és lehetõ hírforrástmegtalálni, hogy kialakítsuk azt, ami számunkra hihetõ, elfogadható.Akkoriban azt hittük, hogy mozog és inog a tábor. Mai fejjel azt kellmondanom, hogy naivak voltunk, és hogy a külföldi rádióadások kicsitszebbre festették a menyasszonyt. MERVÓ ZOLTÁN: Arra nagyon jól emlékszem, hogy a Petõfi Köranyagait rendszeresen megbeszéltük egymással, és az Irodalmi Ujságotis olvastuk, ha hozzájutottunk. Október közepén véletlenül elkeveredtema debreceni Kossuth Kör vitaestjére is. Teljesen tele volt a megyeházaÁrpád Terme a vitatkozókkal. Sem ott, sem az események soránnem merült fel bennem és a hozzám hasonló fiatalokban, hogy valamimás kellene egy igazibb szocializmus helyett. Ami nekem roppant megdöbbentõvolt, hogy még Mensáros László is ezt mondta, aki tudvalevõlegpolgári kötõdésû. FILEP ISTVÁN: Miután június közepén Karcagon befejeztem azérettségiztetést és az iskolai munkát, jöttek a pesti kiruccanások, megjártam a debreceniekhez is. Augusztus közepén már kezdtünk ülésezni.Olyanokat találtunk ki, hogy az ifjúsági szervezet tartson vitaüléseket,nem kifejezetten politikai témákkal, hanem valamilyen más köntösbefelöltöztetve. Azért a félelem is megvolt az emberekben, hogy mit szabadés mit nem. Szeptembertõl több értelmiségi ankét volt, ezek mindenüttpártszervezésben mentek. Hódmezõvásárhelyen volt egy valamikorszeptember elején, és szeptember vége felé Hajdúböszörményben,ahová véletlenül elkeveredtem. Losonczy Géza tartotta az ankétot, akiszámomra is megdöbbentõen kemény dolgokat mert mondani. Akkor